Tegnap minicittán lefutottam 2,4 km-t 16 perc alatt. Feltámadtak emlékeim, melyek szerint általánosban még volt, hogy Cooper teszten 2100 m-t futottam 12 perc alatt. Azért az megnyugtat, hogy nagyjából maradtam azon a szinten vagy csak kicsit romlott az eredmény, de figyelembe véve, hogy nem edzettem előtte, szerintem nem is rossz. Bár közben szenvedtem, de jólesett a futás, a mai izomláz meg egészen kellemes érzés.
A rollerezésnek nem várt pozitív hatása, hogy egy hét után elkezdtek izmok megjelenni a lábamon. Ilyen hamar nem vártam ilyen eredményt, de nem bánom. :D A cél, hogy továbbra is mozogjak és izmosodjak. Végre megtaláltam azt a mozgásformát, ami nekem való és szívesen csinálom, így könnyű. Remélem a lelkesedés megmarad, és végre leolvadnak rólam az idegesítő hájacskák.
Plusz napi karma: ma színházban voltunk (Alföldi for president!), és a nyafogós öregasszony, aki szünetben leosztotta foxot, hogy nem lát a fejétől, az előadás után panaszkodott a barátnőjének, hogy kifolyt a víz a táskájában. Karma is a bitch, muhaha.