30. Vivicitta futás, 2.4 km

Tegnap minicittán lefutottam 2,4 km-t 16 perc alatt. Feltámadtak emlékeim, melyek szerint általánosban még volt, hogy Cooper teszten 2100 m-t futottam 12 perc alatt. Azért az megnyugtat, hogy nagyjából maradtam azon a szinten vagy csak kicsit romlott az eredmény, de figyelembe véve, hogy nem edzettem előtte, szerintem nem is rossz. Bár közben szenvedtem, de jólesett a futás, a mai izomláz meg egészen kellemes érzés. 

A rollerezésnek nem várt pozitív hatása, hogy egy hét után elkezdtek izmok megjelenni a lábamon. Ilyen hamar nem vártam ilyen eredményt, de nem bánom. :D A cél, hogy továbbra is mozogjak és izmosodjak. Végre megtaláltam azt a mozgásformát, ami nekem való és szívesen csinálom, így könnyű. Remélem a lelkesedés megmarad, és végre leolvadnak rólam az idegesítő hájacskák.

Plusz napi karma: ma színházban voltunk (Alföldi for president!), és a nyafogós öregasszony, aki szünetben leosztotta foxot, hogy nem lát a fejétől, az előadás után panaszkodott a barátnőjének, hogy kifolyt a víz a táskájában. Karma is a bitch, muhaha.

i'm sorry, i'm so sorry

Álmomban Francaiországban turistáskodtam egy borházban, amikor David Tennant felhívott a szexi búgó hangján, hogy i miss you, és a why did you call me? kérdésre az volt a válasz, hogy because i want to change that, i'm coming to see you. Én nagyon-nagyon szeretem foxot, de ha David Tennant felhívna, hááááát okozna egy kis törés az életemben.

(Pedig a Broadchurch új évadot már rég láttam, nem is értem, miért most álmodtam ilyet.) 

beteges

Kint kánikula, elképesztő napsütés, igazi, meleg későtavaszi nap, bent köhögés, orrfújás, gyógyalvás. Miafaszvangyerekek, hát én nem szoktam beteg lenni, egy évben max készer: egy pár napos orrfújás és rossz közérzet télen, egy tavasz elején. Idén már másodszor kapott el a nátha, voltam egy hét betegszabin is, többet nem akarok, mert eléggé meglátszik a csekélyke fizetésemen. Pénteken full taknyosan tájékoztattam az ügyfeleket (freudi: majdnem betegeket írtam), isten áldja a MUTE gombot - míg az ügyfél beszél, nyugodtan kiköhögheted magad. 

Pedig tegnap megérkezett a rollerem is. Úgy terveztem, hogy majd átsuhanok a frissen vett szerzeményemmel hazafelé a városon. Suhantam volna, ám a baszottnagy dobozát nem kalkuláltam bele, elég kényelmetlen volt így a hazaút, nem igazán uraltam a járművet, csak reménykedtem, hogy nem borulok fel. 

Azt is terveztem, hogy ma furok egy kört a szigeten, ha már beneveztem jövő heti minicittára (2,5 km). Este meg sörözni mentünk volna. A hangsúly a "volná"-n van. Ma pedig muszáj lesz még elszenvednünk magunkat nagybevásárolni, mert holnap ugye nem lehet, a háztartás meg kifosztva. Kösssz, Viktor! 

Közben ezer dolgom lenne természetesen. 

Nyááááá, legyen már vége a betegségnek!

Olyan vagyok, mint az ovis, akit először engednek sok gyerek közé, aztán folyton beteg, mert ehhez nincs hozzászokva az immunrendszere. Azóta vagyok ilyen beteges, mióta napi 8 és fél órákra össze vagyok zárva 30 emberrel. Fel kell turbóznom az ellenállóképességemet, mert ez nem állapot.