Bécs

Most, hogy elkészültem a grazi beszámolóval, gyorsan el kell készítenem a bécsit, mert aztán teljesen új kalandok következnek. Vasárnaptól céges kiküldetésen leszek Stockholmban, a svéd napokról tervezek beszámolni. Ehhez viszont az kell, hogy ott már ne kelljen elmaradt bejegyzéseket befejeznem. 

Szóval Bécs. Eredetileg egy hétvégét terveztünk ott tölteni december elején, a szülinapom előtti hétvégén. Közbeszólt azonban az élet és a munka. Beindult egy új projekt a cégnél, ahova én is átkerültem, és a projekt beindulása előtt egy két és fél hetes svédországi tréning vár rám és jópár kollégámra. Eleinte úgy tűnt, aznap lenne az indulás Stockholmba, amikor jönnénk haza Bécsből, még az is megfordult a fejemben, hogy Bécsből repülök, de kiderült, hogy már a tervezett bécsi hétvége előtt utazunk. Lemondtam hát a bécsi utat, szerencsére csak a szállást foglaltam le előre, vonat- vagy buszjegy még nem volt. (Az megér egy külön misét, hogyan mondtam le a booking.com-on a szállást. A honlapon foglaláskor választani lehet: később még variálható foglalás drágábbért vagy fix, le nem mondható olcsóbbért. Ez utóbbit választottam. Mikor kiderült, hogy nem tudunk menni, írtam a hotelnak, hogy bár tudom, hogy nem lehet lemondani a foglalást, mit tudnánk csinálni? Visszaírtak, hogy nyugodtan lemondhatom free of charge. A booking.com-on a foglalás lemondásánál két opció közül választhattam: az egyik a lemondás a foglalás árának megfelelő összegért vagy kedvezményesen. A kedvezményesen azt jelenti, hogy "megpróbálnak kedvezményi kicsikarni a hoteltől", hogy ne kelljen a teljes összeget kifizetnem. Ezt választottam, tudván, hogy amúgy ingyenes a lemondás. Pár percre rá kaptam az emailt, hogy sikerült letárgyalni a hotellel és kivételesen elengedik az összeget. Akkor most egy percre gondoljunk azokra, akik automatikusan a "lemondás x pénzért" gombra kattintanak, mert nem tudják, hogy amúgy valószínűleg a legtöbb helyen ez ingyenes. Gondolom azt a pénzt a booking.com nyúlja be, nem a hotel kapja meg. Nem semmi.) 

Pár nap gondolkodás után jutottunk arra, hogy egy napra azért mégiscsak kiugrunk, kicsit várost nézni meg karácsonyi vásározni. November 26 volt a kinézett dátum. Hajnalban, az 5.40-es vonattal indultunk, negyed 9-kor már a Hauptbahnhofon voltunk. Megreggeliztünk az egyik pékárusnál, majd összeszedtünk egy rakás brosúrát és térképet. Konkrét tervünk kevés volt, a Hundertwasser házhoz akartunk elmenni és a karácsonyi vásárba, ezek mellett pedig minél több érdekes és szép helyet megnézni. A térkép szerint a Belvedere közel volt, arra kezdtük a sétát. Pár perc után megpillantottuk a barokk kastélyt és a hozzá tartozó hatalmas udvart.

Felső Belvedere

Némi séta és fotózkodás után derült ki, hogy ez csak a hátsó bejárat, a kert ennél sokkal nagyobb, és egyébként van egy alsó kastély is.

Alsó Belvedere

1714-23 között épült Savoyai Jenő megrendelésére a barokk palotamonstrum, később Mária Terézia vette meg, majd Ferenc Ferdinánd élt benne meggyilkolásáig.

Kert

A felső palotában írták alá az első és második bécsi döntést. Ma mindkét épület látogatható, a felsőben művészeti galéria, az alsóban időszaki kiállítások láthatók. 

Hundertwasser

A Hundertwasserhaus azért is aktuális téma nálam, mert németórán (járok céges németre) volt róla szó. Sokkal szebb, mint a tankönyvben. A 80-as években épült ház arról híres, hogy aszimmetrikus, színes, nincs két egyforma ablaka, a lakások is teljesen eltérőek, sőt, még a padló se teljesen egyenes. Hundertwasser ezzel az egyedi építészeti stílussal követendő példát próbált állítani, hogy az ember újra a természethez közel érezhesse magát, ahol nincsenek tökéletesen egyenes felületek. Nem véletlenül ültettek fákat a tetőre.

Oroszlános

A ház tényleg bámulatos, nekem nagyon tetszik a sokszínűsége. Hundertwasser tragédiája mégis pont az, hogy művét turistahadak csodálják: a cél nem a kuriózum státusz elérése lett volna, hanem egy új korszak megnyitása az építészetben. Én őszintén remélem, hogy egyszer épülnek majd ilyen épületek, laknék bennük. 

Másik oldal

A ház aljában lévő kávézóban ettünk egy almás strudelt, alkoholfrei puncsot ittunk, közben pedig megnéztünk egy rövid dokumentumfilmet a házról és annak belső tereiről. 

Kunsthaus

Jóllakottan sétáltunk át a Kunthaushoz, ahol a Museum Hundertwasser üzemel. A múzeumot nem néztük meg, de az épületet körbejártuk, ez is Hundertwasser tervei alapján épült.

St. Othmar unter den Weißgerben

Útközben észrevettem egy szép templomot, arra vettük az irányt. A St. Othmar unter den Weißgerben kirchéről van van szó. Tök jó, most már tudom, hogy a Gerber tímárt jelent.

Templombelső

1862-ben kezdődött az építkezés neogót stílusban. Ottjártunkkor a bejárat szélesre volt tárva, be is mentünk körülnézni. Imádom a gótikus épületek mennyezetét, annyira kecsesek az ívek! 

Stadtpark

A templom után megkezdtük utunkat a Ringstraßén. Átkeltünk a Stadtparkon, majd tettünk egy kis kitérőt a Heldendenkmal der roten Armee felé. Olyan volt, mint egy nagy szovjet hősök tere.

Vörös Hadsereg emléműve

Visszakanyarodva a Ringre a Karlsplatzon sétáltunk keresztül. Ott is van karácsonyi vásár, de még világos volt, úgy meg nem tartottuk elég hangulatosnak.

Karlskirche. Bal szélen fox for scale.

Elérkezettnek tartottuk az időt egy igazi, eredeti, bécsi Sacher szelet elfogyasztására. Az opera közelében található a Café Sacher Wien. Kisebb sor állt a bejáratnál, de úgy voltam vele, ha már idáig eljutottunk, én képes vagyok várni. Végül gyorsan sorra kerültünk. A hely pici, és ugyanazt a trükköt alkalmazták, mint Grazban: az egyik falon egy nagy tükör hatására úgy tűnik, mintha duplaakkora lenne a tér. Grazban is, Bécsben is sikerült átverniük. :D

Sacher

Én azt hittem, hogy Grazban jó Sachert ettünk, de Bécsben most rájöttem, hogy nem. A bécsi puhább, omlósabb volt, mint a kifejezetten kemény grazi. Nyamnyam. A pincérünkről hamar kiderült, hogy magyar. Örülök, hogy nem próbáltam meg németül rendelni, pedig már majdnem elkezdtem, de valamiért angolra váltottam. 

Stephansdom

A következő úticél a Stephansdom volt. 5 euróért fellifteztünk a haranghoz megnézni a kilátást.

A harangtól

Emlékszem, még gimis koromban jártam ott és nem nyűgözött le annyira. Cirka 10 év elteltével még mindig értem, miért: zavar az a disszonancia, ami a modern és a régi keveredésével alakítja a bécsi városképet. A monumentális régi templomok, kastélyok között olyan lehetetlenül hatnak a modern épületek, hogy nem tudom szépnek látni. Bécs egyes részei szépek - de összességében nem tudom kijelenteni, hogy szép város, mert az én szememben nem az. Ízlések és. 

Dekor 1

 A Hofburg felé vettük az irányt.

Dekor 2

Hofburg

Bementünk a Szent Mihály templomba, ahol épp szólt az orgona.

Orgona

Hangulatos volt így végigjárni a templomot. 

A Rathausplatz felé menet tüntetőkbe futottunk, akik ha jól értettem, a menekültek mellett álltak ki. Nem voltak sokan, de Amnesty International pólós emberkéket láttam. 

Karácsonyi vásár

És a karácsonyi vásár. Huh. Az az embertömeg... Jesszum. Rengetegen voltak. És azoknak is a fele magyar. 3 éve jártam a karácsonyi vásárban, mikor az 50. évfordulós Doctor Who epizódot mentünk megnézni moziban. Akkor sokkal szebb volt a dekoráció, mint most. Nincs már szivecskés díszes fa, csak alulról színes fénnyel megvilágítottakat láttam, ami annyira nem kreatív. Nagyjából végignéztük a kínálatot, de nem karácsonyi vásárban vesz az ember használati tárgyakat, a díszek meg nem tetszettek vagy túl drágák voltak, úgyhogy maradtunk a jugendpunschnál. A korcsolyapálya nagyon jól nézett ki, nem csak ovális, hanem kanyargós szakasza is volt, ha sok időnk és energiánk is lett volna, tök jó lett volna korizni. Másfél órát töltöttünk el a vásárban, lassan indulnunk kellett a buszhoz. Visszasétáltunk még a Hofburghoz,hogy a másik oldalról is megnézhessük, aztán metróra szálltunk. A nemzetközi buszpályaudvaron becsekkoltunk, és a 19.30-as busszal hazajöttünk. 11 körül kerültem ágyba, de csak bedőltem, fogat mosni se bírtam kimászni. 11 órát aludtam. 

Fárasztó nap volt, sokat sétáltunk, de ezért mentünk. :) Megért volna Bécs egy hétvégét, sok látnivaló kimaradt, de ízelítőnek jó volt ez a nap.