Köszönöm a drukkot, most így a harmadik munkanapom után ki merem jelenteni, hogy sikerült, el tudtam jönni előző helyről - nem volt egyszerű menet, és ha rájuk várok, esélyes, hogy még most is ott csücsülnék. (Óriási mázli, hogy elmentem ihb-ra és másnap tudtam ajánlani embert a helyemre.) Felvettek az új helyre, és el is kezdtem dolgozni. Illetve betanulni, tréningelődni.
Hát huh, most már tudom, hogy van a kulturális sokknak munkahelyi változata. Az előző helyen lazán ment a kezdés, full új csapat tagja voltam, mind akkor ismerkedtünk a munkahellyel, a munkakörrel, egymással, végül jó kis csapat alakult ki, akikkel ma is szívesen tartom a kapcsolatot. Most bekerültem egy kész csapatba, összeszokott emberekkel, amin kissé megszeppentem, pedig számíthattam volna rá. És minden olyan más, tök mások a szabályok, a szokások, bele kell még rázódnom. A mai nap után már úgy érzem, hogy nagyon is jó lesz ez, menni fog, kezdek akklimatizálódni, a kollégák és a várható feladatok is szimpatikusak, fasza lesz ez. Szakmailag (és fizetésileg) is előrelépés, úgyhogy továbbra is elég izgatott vagyok és várom, hogy konkrét feladatokat kapjak. És nagyon remélem, hogy beválok és elégedettek lesznek, és hogy én is hasznos tagja leszek a csapatnak. Végre úgy érzem, hogy igazi munkám van. (A call centerről tudtam, hogy átmeneti, ahogy az adatrögzítésről is. A panaszkezelést csináltam volna szívesen, de nem hagyták.)
És tele van az infopark ismerősökkel. ^_^ És ma rollerral mentem haza, kerek fél óra volt az út. Bkv-val 45 perc. Már azt is tervezem, hogy mikor megyek bringával vagy kezdem a napot egy jó futással munkába menet. Csupa jóság. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése