Van ez az EU futás, amit minden évben az Európai Unióhoz való csatlakozás évfordulója táján tartanak, és a táv mindig akkora, ahány éve tagok vagyunk.
Két éve a 13 km-es távon egyéniben indultam, az idei 15 km-en nem mertem egyedül, úgyhogy húggal páros váltócsapatként neveztünk. Ha jól értelmezem, akkor a verseny szervezője az
Európai Bizottság Magyarországi Képviselete, akik a
BBU-t bízták meg a konkrét szervezési feladatok levezénylésével. A versenyt május 12-én, vasárnap tartották az
Európa-Nap rendezvény részeként.
|
Útvonal |
A kiírás szerint reggel 9-ig át kellett venni a rajtcsomagot, ezért fél 9kor már a Kossuth téri metrómegállóban voltunk húggal. A valóságban még bőven a rajt előtt nem sokkal is láttam, hogy kiadták a csomagokat. Ha ezt tudom, nem sietünk annyira.
Váltóban futottunk, így mindketten 7.5 km-re készültünk. Idén ennyit egyhuzamban nem futottam, úgyhogy kicsit izgultam, hogyan fog menni. A rajt előtt rátapadtam a 7 perc/km-es iramfutóra, és a verseny végéig vele haladtam. Utólag már tudom, hogy ez hiba volt. Szó se róla, becsülettel végigfutottam a távot, csak a frissítésnél álltam meg 4.5 km-nél, el is fáradtam a végére, de az a helyzet, hogy az iramfutó jóval lassabban futott, mint 7 perc/km.
|
Érem |
Az
útvonal egészen szép volt, a budai és a pesti oldalát is megjártuk a
Dunának, és pont ezeken a szakaszokon van mit nézni bőven. A Margit
hídon csak félsávon zárták le a forgalmat, na ez nem volt túl kellemes,
mert a pöfögő, büdös autók mellett kellett elfutni. Az kicsit
demotivált, amikor a táv felénél ledudáltak minket szervezői motorral,
mert érkezett hátulról a mezőny eleje. Értem én, hogy jönnek a nagy
sportemberek, kell nekik a hely, de a lassú futók is küzdenek, és őket
is megilleti, hogy ne zavarják őket futás közben.
Az
utolsó 1,5 km már egyáltalán nem esett jól, az utolsó 500 m maga volt a
szenvedés. Csak azért nem álltam meg, hogy húgnak ne kelljen még tovább
várnia rám. Az én eredményem 53 perc 29 mp lett úgy, hogy a váltás előtt
gyorsítottam. Ez akárhogy is számolom, 7 perc 8 mp kilométerenként. Ha
tényleg heteseket futottunk volna, akkor egy perccel korábban be kellett
volna érnünk. Éreztem az elején, hogy ez lassú, közben is lassúnak
tartottam a tempót, de nem mertem gyorsítani, mert féltem, hogy a végére
nem marad erőm, pedig valszeg lett volna.
Váltás után pihentem kicsit, aztán beálltam a cél elé várni
húgot. Húg 6:45-ös kilométerekkel futotta le utánam a távot iramfutó nélkül, és azt hiszem, hogy ez nekem is ment volna, hiszen együtt szoktunk mostanában futni. Nagyon csalódott vagyok: rosszul taktikáztam, túl óvatos voltam, de az is bosszant, hogy rábíztam magam az iramfutóra, ő pedig egy szóval sem említette soha, hogy lassabban futunk, pedig folyamatosan az óráját nézte, emiatt kicsit becsapva is érzem magam. Kénytelen leszek venni egy okosórát vagy karkötőt, hogy tudjam nézni a sebességet magamnak.
|
Beértünk |
Alapvetően egy jó verseny volt ez, de legközelebb bátrabbnak kell lennem, a 7 perces km-ek ideje már lejárt, ennél tudok jobbat is. Húgra meg nagyon büszke vagyok, nagyon ügyes volt! Igazi futólány már ő is. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése