Huh, ez egy erős hétvége volt futás tekintetében! Összességében 15 km-t szaladgáltam. Szombaton délelőtt mentem ki a szigetre mondván, akkor még nincsenek sokan és nincs olyan meleg, de tévedtem. Ha sokan nem is voltak annyira, ahhoz már túl későn értem ki, hogy megússzam a meleget. 10 k-t akartam futni, de egyszerűen nem bírtam rávenni magam a folytatásra. Úgy egyeztem meg magammal, hogy cserébe megyek vasárnap is.
Így is lett, vasárnap szerencsére jóval hűvösebb volt, így mindegy volt, mikor indulok. Az a helyzet, hogy annyira hozzászoktam a téli edzésekhez, hogy nekem ez a tavaszi/nyári meleg kínszenvedés. Rá kell szoknom a kora reggeli/esti futásokra. Most egy kör megtétele után simán éreztem még az erőt magamban egy újabb körhöz. Valamiért az első lefutott 10 km-emre úgy emlékszem, hogy elég laza volt, és emiatt úgy tartom számon ezt a távot, mint amit simán lefutok. Hát nem. Nem véletlen volt szenvedés a Vivcitta, most se ment olyan hű de könnyen. Jobban ment a Vivicittánál, most nem voltam másnapos, de azért noszogatnom kellett magam, hogy ne adjam fel a cél előtt 2 km-rel. Szinte nevetnem kell, ha arra gondolok, hogy a 21 km valami távoli célként lebeg előttem - hát azt se idén fogom elérni. Plusz a második körben időnként iszonyatosan elkezdett sajogni a bal talpam, hazafelé szabályosan sántikáltam. Még most is érzem, pedig pihentettem már. Remélem elmúlik.
Most, hogy kicsivel több szabadidőm lesz a suli miatt, próbálok heti kétszer futni. És gyorsítani, mert még mindig tetűlassú vagyok.
Vettem magamnak karra rögzíthető telefontokot, vasárnap teszteltem, elég jó cucc. Végre nem kell az övtáskával szenvedni, mindig útban volt, egyáltalán nem kényelmes úgy futni, ezzel a tokkal viszont nagyon jó.
Telefontok |
Egy bajom van vele: a kulcsom nem fér be a kulcstartó zsebbe, de oda maximum egy darab kulcs férne el. Nyilván az én háromkulcsos csomóm túl nagy.
És még tükörszelfit is lehet csinálni vele! |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése