2020. február 10. hétfő
Fel akartunk kelni időben, de már 10 is elmúlt, mire magamhoz tértem. Miközben megreggeliztünk és készülődtünk, odakint szakadt az eső, ami elég aggasztó volt, mert a tengerpartra terveztünk kimenni. Szerencsére mire elindultunk, pont elállt.
Villamossal fél óra volt a tengerpart. Útközben láttunk egy hatalmas szivárványt, szomorkodtam is, hogy mire odaérünk, tuti eltűnik.
|
Szivárvány fotózás |
Tévedés, a szivárvány még egy órán keresztül látható volt! Egyszerűen nem akart eltűnni: amikor úgy tűnt, már tényleg nem látható, akkor valamelyik szára még gyorsan előtűnt újra.
|
Egy kis Balti-tenger, nem a szokásos tallinni irányból |
Nagyon hideg volt, igazi jeges szeles hideg, de ledobtam a cipőmet és besétáltam a vízbe.
|
Lefagyás |
Még a homok is jéghideg volt, a víztől úgy éreztem, lefagy az agyam.
|
Gigaszivárvány |
|
Kisütött a nap (Máté fotója) |
Míg a parton voltunk, többféle arcát is láttuk a tájnak: volt borult ég, szemerkélő eső, napsütés, szakadó eső.
|
Sötét felhők |
Fotóztunk, bámultuk a szivárványt, majd végigsétáltunk a parton a nagy mólóig.
|
És napsütés |
A kellemetlen idő ellenére sétálgattak emberek a parton, sok cuki kutyával találkoztunk. El tudom képzelni, mekkora élet lehet itt nyáron, amikor strandolni is lehet - a tengervíz
július-augusztusban 21 fokos is lehet.
|
Elhúzódnak a felhők |
Kisétáltunk a
Molo w Brzeźnie mólóra, de nem nagyon lehetett ott megmaradni, mert erős szél fújt.
|
Oroszlán a móló bejáratánál |
Közben az eső is újra rákezdett. Abból a szempontból pont jókor, hogy kezdtünk megéhezni. Az esőt egy közeli halétteremben, a
"Gruba Ryba" Restauracjaban vészeltük át. Vegaként nem volt túl nagy választási lehetőségem, de a hatalmas adag paradicsomlevessel és az egyébként köretnek számító sültkrumplival nagyon is jóllaktam.
|
Újra felhősödik az ég |
Az ebédhez forralt bort kortyolgattam, remekül ellensúlyozta a kinti cudar időjárást.
|
Erdei út |
A bőséges ebéd után a strand mögötti erdőben folytattuk a sétát. Nem kis meglepetésünkre egyszer csak Ronald Reagenbe és a II. János Pál pápa, persze csak szobrok formájában.
|
Reagen és II. János Pál |
A Reagen park egyszerre szoborpark és szabadidős tevékenységre kialakított helyszín: a szobrok mellett szabadtéri edzőterme, görkoris pályája és játszótere is van. Gdanskról az a benyomásom, hogy sok a zöld területe. A tengerpart alapból tök jó sétálgatni, de nagyok sok park van a városban szétszórva.
|
Lájk a szabadságnak |
Kezdett sötétedni,elhagytuk a parkot mi is. Egy közeli kisboltban vettünk pár dolgot, reggelit például másnapra. Találtam borscs instantlevest, abból jól feltankoltam. Visszabuszoztunk a szállásra, lepakoltunk, és elmentünk vacsorázni. A
Tutti Santi éttermet néztük ki, ami térképen nem tűnt nagyon távolinak, de nagyon fájdalmas volt a jéghideg szélben fél órát sétálni. A kaja finom volt, de megszenvedtük, amíg odaértünk. Visszafele hiába nem volt jegyünk, inkább villamosoztunk, egyszerűen nem bírtam volna még egyszer megfagyni.
A nap zárásaként a
Graciarnia pubba ültünk be, ami egy kézműves söröző és társasjátékozó hely. Nagyon tetszett, mert pozitív hangulata volt: tele volt társasozó fiatalokkal, a pultos srác tök jófej volt, és a sörök is finomak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése