Május 15-17 között virtuális futóhétvégét tartott a BSI, hogy a vírus miatt elmaradt versenyek helyett legalább virtuálisan futhassanak egyet a versenyezni vágyók. Mivel szeretnék jövőre Spuri Aranykártyát (ehhez 5 BSI-s rendezvényen részt kell venni egy évben vagy a versenyeken legalább 75 km-t futni), régen versenyeztem, és nagyjából rendszeresen futok újra, benevezetem. Egy fillérembe se került, mert a januári zúzmarás átnevezésem után visszakaptam annyi pénzt, ami elég volt.
Kicsit nagy fába vágtam azt a bizonyos fejszét, kapásból 10 km-re neveztem. Logikus lépés volt, mert szintidő nem volt, záróbusztól nem kellett félni, és a felhívásnál is írták, hogy akár le is lehet sétálni. Úgy gondoltam, belesétálva menni fog nekem is a tizes.
A futóhétvége péntekén a névnapomat ünnepeltük tortával és filmezéssel, szombaton kószatúra, így maradt a vasárnap, mint a "verseny" időpontja. Kicsit későn keltem, aztán az ebédelést húztam el addig, amíg már késő lett volna előtte elindulni, akkor már teli hassal nem lehetett futni, ezért este fél 7 lett, mire a Puskás Stadion lépcsőjén lesétáltam. Mostanában az új stadion körül futok, mert egy kör pont 1 km. Mindig vannak más futók és bringások is, de jobban el lehet férni, mint mondjuk a Városligetben - cserébe viszont beton az egész. Egyébként meglepően szép tud lenni itt a naplemente, ellátni a Jánoshegyig, és a Stefánia épületei is egész csinosak, főleg a Földtani Szolgálaté.
Indulás! (Zsírúj Tihanyi félmaratonos póló, amit már felavattam - októberre tolták a versenyt) |
Az első három kör lement viszonylag lazán, a negyediknél lassultam és kezdtem néha belesétálni. Kicsit unalmas ugyanazon a pályán körbe-körbe futkosni, nyomasztó egy idő után, hogy már megint ugyanott tartok. Mivel tényleg nem a personal best elérése volt a cél, hanem a teljesítés, megegyeztem magammal, hogy a 200 m séta - 800 m futás most belefér. Ezzel a felosztással a táv második fele teljesen jól ment. Az utolsó kilométerekre már az aggasztott, hogy be ne zárjanak - este nyolckor zárják a kerítést. Belefértem volna még éppen a zárásidőbe, de az utolsó km-t már a Stefánián futottam, az utolsó párszáz métert pedig már a tömb körül, sikerült is pont az ajtónk előtt befejeznem. 1 óra 26 perc 43 mp lett a vége - a legrosszabb 10 km-em, de most ezt megengedtem magamnak.
A teljesítést bizonyító screenshotot a BSI honlapjára kellett feltölteni vasárnap éjfélig, az eredmények már a hét elején megérkeztek. A teljesítésért járó póló következő pénteken érkezett meg: a koronavírus elől futó Riska képével.
Menekülő Riska |
Fura volt így versenyezni. Ha tényleg élesben ment volna szintidővel, záróbusszal, versenyzőtársakkal és versenyhangulattal, biztosan jobban odatettem volna magam, de egynek ez sem volt rossz. Ha máshogy nem lehet, legalább így behúztam egy tavaszi versenyt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése