Mióta a korlátozások életbe léptek, a kószatúrák is elmaradtak. Május elején, amikor a sporttevékenységeket ("a sportegyesület által szervezett, valamint az amatőr sport, a szabadidős sport és a tömegsport célú edzésen való részvétel") újra engedélyezték az egész országban, ezek a közös kirándulások is újra elindultak kis csoportban, 6 fős létszámmal. Az elsőre nem fértünk be, de a második közös kószálásra már mi is mentünk.
 |
| Útvonal |
Útvonal: Pilisszentlászló, Gyöngyök Útja - Bükkös-patak völgye - Zergevirág-forrás - Ikon-kő - Dömörkapui vízesés - Dömörkapu Rengeteg - Annavölgy - Bükkös-patak-tanösvény
Táv: Kb. 20 km
Korán keltünk, fél 9 előtt már a HÉV-vel robogtunk Szentendre felé, ahol buszra szálltunk. Pilisszentlászlóig vitt a busz, onnan indult a túra. A faluban viszonylag sok parkoló autót láttunk, de kirándulókkal eleinte alig találkoztunk. Szinte még el sem indultunk, már meg is álltunk: egy szimpatikus, száraz patakmederben megtízóraiztunk.
 |
| Mint egy tündérmesében |
A Bükkös-patak mellett haladt a turistaút, mi is ezt követtük. Gyakran megálltunk fotózni, a patak nagyon hálás témája volt a képeknek. Csendesen csordogált a víz, a parton mesébe illő fák álltak telizöld koronákkal, madarak csicseregtek békésen - a megtestesült nyugalom.
 |
| Meglepő figyelmeztetés az erdőben - szerencsére nem volt éppen éleslövészet |
A nyugalom nem tartott sokáig, mert a párhuzamosan futó betonút pár km után egybeolvadt a turistaúttal, és látszott, hogy nem csak nekünk jutott eszünkbe szombat reggel erre kirándulni.
 |
| Ikon-kő |
Az Ikon-kőnél megálltunk, megnéztük közelebbről. A kő eredete nem ismert, a szerb nyelvű felirat azoknak a szentendreiek szerbeknek a nevét sorolja fel, akik felújították az emlékhelyet - az nem derül ki, mit is újítottak fel pontosan. Egy évszám is szerepel, az 1862. A követ pár éve megtisztították és tájékoztató táblát is kapott.
 |
| Dömör-kapui-barlang |
A Dömör-kapui-barlang bejáratát csak messziről láttuk, le volt zárva omlásveszély miatt. A járatot láthatóan mesterségesen kitágították, a kőbányászat idején tárnaként használták, de a járat vége már természetes jelleget ölt, járhatatlanul szűkké válik.
 |
| Vízesés |
Kis séta után a Bükkös-patak vízeséséhez értünk. Kisebb tömegbe futottunk bele, közvetlenül mellette kezdődik a parkoló, úgyhogy idáig még a kényelmesek is elmerészkednek.
A vízesés köveit mintha valaki szándékosan legózta volna össze ilyenre, egyszerűen ordított azért, hogy megmásszuk. A csapat nagyja így is tett, engem is beleértve.
 |
| Erre csordogál tovább a patak |
Melian felajánlotta a választás lehetőségét: megebédelünk vagy előtte mászunk fel a Kőrösi Csoma emlékműhöz. Még ebéd előtt túl akartunk lenne a hegymászáson, úgyhogy nekiveselkedtünk: kapkodtam a levegőt én is, mire felértünk.
Szomorú történet, de a hegyen még tavaly nyárig kulcsosház volt, mi már csak néhány vasat és törmeléket találtunk, elbontották az egészet. Pedig képek alapján kifejezetten jó állapotban volt, nem is értem.
 |
| Megbontott hegy |
Több kilátópont mellett is elmentünk, mire az emlékműhöz értünk. Ezekről a helyekről látni lehetett az egykori kőbányászat nyomait: a hegyek sebei nem hegedtek be.
 |
| Kőrösi Csoma emlékmű |
Az emlékműnél megpihentünk, gyönyörködtünk a tájban. Én az ottani geoládát kerestem, de sajnos nem találtam meg. Közben fox átnevezte Kőrösi Csomát Csőrösi Komára - sose fog kitörlődni az agyamból, és tuti egyszer így fogom mondani véletlenül.
A visszaút kevésbé volt fárasztó, csak a legmeredekebb részeken kellett óvatosan lépkedni, hogy ne csússzak meg a köveken. Úgy éreztük, most már igazán megérdemeljük azt az ebédet.
 |
| Melian hangulatos fotója a Rengeteg büféről, fox integet a távolban (Fotó: Melian) |
A Dömörkapu Rengeteg Büfé aznap nyitott meg újra. Most jártam ott először, de engem teljesen meggyőztek a grillsajtos tállal, eszméletlen finom volt. A vírus óta ez volt az első alkalom, hogy valami helyen ettem, nagyon felszabadító érzés volt. Bónuszként ebéd után olvastam, hogy hétfőtől Budapesten is elkezdődnek a lazítások, juhéjj.
 |
| Soványka vízesés |
Ebéd után újra útra keltünk, vissza Szentendre felé. A Lajos-forrás elágazó után egy újabb potenciális vízesést kerestünk fel, de csak vékonyan csordogáló vizet találtunk.
 |
| Rét |
A Bükkös-patak tanösvényig mezőn sétáltunk, kiértünk a fák alól. Szép volt körbe a kilátás, még a hegyeket is láttunk, ahonnan jöttünk.
 |
| A völgy és a megbontott hegy, ahonnan jöttünk. |
A mezőn persze sütött minket a nap, azt hiszem, itt sikerült egy kicsit lepirulnom.
 |
| A háttérben Szentendre |
Ahogy közeledtünk Szentendréhez, egy kisebb farm mellett vitt az út, ahol kecskék ugráltak szénabálákon. Nagyon aranyosak voltak!
 |
| Kecskehad |
A Bükkös-patak tanösvénytől megint megnőtt a népsűrűség, érezhetően a város szélén jártunk már. Egy ponton lecsatlakoztunk az útról, és a patak mellett telepedtünk le Bent hallgatni, ahogy szetáron játszott - végig hozta magával a túra alatt. Meditálós, andalító volt a zene, a csobogó patak mellett igazán hangulatos volt. Közben a mókust figyeltem, aki megmutatta ezt a szép helyet, az ugrándozásával hívta fel a figyelmemet, és a zeneszó alatt is az egyik közeli fán mászkált.
 |
| Itt ültünk le |
Mire a HÉV állomásra értünk, rendesen elfáradtunk. Elmondani nem tudom, mennyire jó volt társaságban kirándulni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése