A következő címkéjű bejegyzések mutatása: száraznovember. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: száraznovember. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. december 1., szombat

száraz november 2018

Erre az évre is kipipálhatom a száraz novembert. Október 31-én húg halloween bulijában még söröztünk, aztán húg, fox és én is leálltunk az alkohollal egy hónapra. Az ismeretségi körömet tekintve nem látom, hogy nagy divat lenne az egyhónapos nemivás, de legalább online láttam, hogy sokan tolják. Nálam mindenesetre ez már hagyománynak számít, és csak örülök, hogy húg is belevágott, neki ez volt az első teljesen száraz novembere. 

Igazából a tapasztalataim ugyanazok, mint az előző években: nagyon jó a másnaptalanság, most jobban is aludtam, és nem hiányzott az alkohol egyáltalán. A kocsmák legtöbbjében volt alkoholmentes sör, az egyetlen kivétel a Kamara volt, ahol hónap eleje óta nem is jártunk - új a tulajdonos, és nem csak annyi a probléma a hellyel, hogy nincs alkoholmentes sör, ez már nem az a hely, amit annyira szerettünk.

Szóval én nagyon jól elvoltam alkohol nélkül, és ez a száraz november már nem is igazán kihívás. Jövőre össze fogom kötni valami mással, mondjuk facebook megvonással, mert az tényleg kemény lenne. Most pedig megint az a feladat, ami minden évben: kevesebb alkohol egész évben, a sört akár alkoholmentessel kiváltani vagy felváltva inni. Az esti itthon sörözésre tökéletesen alkalmas az alkoholmentes is. Vezetni fogom a fogyasztásomat, mert az mindig elrettentő, ha az ember leírva látja, mennyit fogyasztott. Idegesít ez a függés, mert hiába bírom ki egy hónapig a nem ivást, attól a szokások nem változnak hosszútávon. Ha a cigiről le tudtam jönni, akkor erről is. Nem állítom, hogy soha többé nem iszok, de olyan jó lenne, ha csak ritkán tenném, és akkor se sokat. 

2017. november 30., csütörtök

30 nappal később

Úgy kezdtem a száraz novembert, hogy nem lesz nagy ügy, egyszer már végigcsináltam, most is menni fog. Ez így is lett. Tudtam, hogy gyorsan vége lesz, seperc alatt eltelik egy hónap. Hozzá is szoktam már a józansághoz, kicsit félek is, mi lesz, ha újra alkoholt iszom. Őszintén szólva nincs is nagyon kedvem hozzá, úgyhogy szerintem ma még maradok az alkoholmentességnél.

Maga az alkohol, a részegség, a módosult tudatállapot nem is hiányzik, inkább az ízek. Alkoholmentes sört ittam végig, de a cider és a pezsgő ízét semmi nem helyettesíti. Vagy a szilvás sörét. Nyammm.

Nagy egészségbeli változásokról nem tudok beszámolni. Tök király normálisan funkcionáló emberi lénynek lenni, de ennyi. Nem aludtam jobban, sőt, a napokban kifejezetten szarul alszom. A bőröm se lett szebb. Nem fogytam, de nem is híztam. Eleinte fájdogált a fejem, de az már rég elmúlt. 

Megint rájöttem, milyen könnyű alkoholmentesen is társasági életet élni. Mindig félelmetesnek tűnik elsőre, pedig nem para. Igaz, hogy drágább, mert az alkoholmentes sör általában drágább az alkoholosnál.Az elmúlt hetekben voltak szülinapok, céges csapativások, rengeteg MTT-s szervezői tali, bükfürdői wellness, Gorillaz koncert – mind józanul. Lehet, hogy öregszem, de jó volt ez így.

Minccel és foxszal elnéztünk a Megérkezés Napja eseményre a Corvin Caféba. Meglepően kevesen voltunk, én azt hittem, be se férünk majd. Összeállítást néztünk a Kék Pont eddigi mértékletességre buzdító kezdeményezéseiről, Dávid Ferenc beszélt és örült, főleg az önszerveződő zárt facebook csoportnak, a végén pedig visszaszámoltunk, hiszen este 7-kor hivatalosan véget ért a szárazság. Mi alkoholmentes sört szopogattunk, nekem nem volt kedvem inni. Szereztünk "Az öröm urai" matricát, és büszkék voltunk magunkra.

Már ihatnék, de még nem fogok: tényleg nincs kedvem. Egy zacskó nachost viszont már elropogtattam, ez volt ugye a másik dolog, amiről egy hónapig lemondtam. Nem is olyan finom, mint ahogy emlékeztem. Azt hiszem, nem lesz probléma leszokni róla. 

Nagy tanulságokat nem akarok levonni, korai lenne még. Remélem, hogy kicsit átalakulnak az alkoholfogyasztási szokásaim, még akkor is, ha tavaly nem így történt. Sokkal tudatosabbnak és erősebbnek érzem magam most, mint egy éve. Mindenesetre most pár napig még nem fogok inni. 

Jól megérdemelt matrica

2017. november 16., csütörtök

két hete szárazon

Túl vagyunk a szárazság felén. Nem állítom, hogy gyorsan eltelt, mert nem igaz. Beismerem, kicsit várom már a végét, mert ha az ember tudatosan megvon magától valamit, akkor sokkal többet gondol rá. 

Nekem igazából nem konkrétan az alkohollal van problémám, hanem a sörrel. Felőlem megpenészedhet a világ összes szőlője, nem sírnék a borért. De a sör! Sajnos nagyon szeretem az ízét. Tavalyhoz képest hatalmas előrelépés, hogy egyre több sörízű alkoholmentes sört kapni, múlt novemberben nem egy ihatatlan borzalmat kóstoltam - nem is értem, mit gondolnak a gyártók, ki issza meg ezeket a borzalmakat? Mostanság sokkal több kocsmában tartanak alkoholmentes Heinekent, ami a favorit nálam. Általánosságban is több kocsmában van zéró sör – talán tavaly megtapasztalták, hogy novemberben erős igény van rá. Kevés esélyt láttam rá tegnap, hogy a Macskában alkoholmentes sörhöz jutok, mégis kaptam 0%-os Lobkowiczot, és még finom is volt. Felmerül viszont, hogy ha vannak már fasza alkoholmentes sörök, miért iszok állandóan alkoholost. Lehetne vegyíteni a későbbiekben. 

Mostanra elmúltak a fejfájások, ennek igencsak örülök. Reggelente meglepően kevés alvás után is egész frissen kelek, szerintem nem késtem el melóban egyszer sem, mióta nem alkoholizálok. Sőt, fél órával korábban bent vagyok az irodában. Tavaly szebbnek éreztem a bőröm, most nem kifejezetten. Időnként kiszárad az arcbőröm, ezt eddig mindig az alkohol számlájára írtam, de kiderült, hogy anélkül is megtörténik. (Persze az alkohol szárít, de zéró sör után is ébredtem száraz bőrrel.)

Újra tapasztalom azt is, hogy bár nem ittam, ugyanúgy nem emlékszem pontosan a teljes előző estére. Egy szita az agyam. A találkozók eddig csak úgy elszaladtak, alkohol nélkül viszont sokkal lassabban telik az idő. Kedden kamaráztam, és elképesztő lassan forgott az agyam. Bezzeg egy sör után már ömlik belőlem a szó és repkednek a gondolatok, most erőlködnöm kellett, hogy eszembe jussanak beszédtémák. Voltunk Gorillaz koncerten foxszal, maga a koncert tök jó volt, de nehezebben ment a táncolás. Besörözve olyan természetesek a mozdulatok, magával ránt a ritmus és dallam, most volt, hogy elgondolkodtam közben, hogy mi legyen a következő mozdulat. Nem állt még át az agyam arra, hogy nincs élénkítőszer, nekem kell magamtól felpörögnöm. 

Remekül sikerült viszont a céges csapatépítő, én lepődtem meg a legjobban, hogy a keménymaggal zártam az estét, és izgalmas beszélgetésekbe folytam bele. És még pia se kellett hozzá. 

Sóvárgás nincs, megszoktam már, hogy no-no alkohol. Az külön vicces, hogy ilyen sokat nem szoktam elmászkálni esténként, mint mostanában. Biztos nehéz lenne kibírni, ha lenne sóvárgás. Tavaly sokat olvasgattam a száraz novemberes zárt csoportot, most néha nézek csak oda. Tavaly erőt adott, most semleges, valahogy nincs rá szükségem, hogy kitartsak.  

Szóval vegyesen érzem magam: büszke is vagyok, örülök is magamnak, de még nem adaptálódtam teljesen az új helyzethez. Közben néha eszembe jut, hogy igazából senki nem mondja meg nekem, mikor igyak. Az év bármely szakaszában tarthatnék száraz időszakot. 

2017. november 8., szerda

egy hete szárazon

Eltelt bő egy hét, és nem ittam alkoholt. Közben volt egy céges ivászat, egy mtt-s szervezői hétvége, egy kömt retro, egy kamarázás. Meglepő módon egyáltalán nem jelent nehézséget megállni a piálást, remekül elvagyok az alkoholmentes sörrel és a limonádéval. Ahogy tavaly is, most is csak a kézműves sörök miatt fáj egy kicsit a szívem, de túl lehet élni.

Az tud csak macera lenni, hogy melyik kocsmában milyen alkoholmentes italt kapni. Minden vendéglátóipari egység legfeljebb egyfélét tart zéró sörből, nyilván  rájuk is rohadna az év nagy részében. Az Aurórában például egyáltalán nem volt alkoholmentes sör, ott limonádéztam. Tavaly Dreher 24-et ittam a legtöbbször, idén megkóstoltam a Heineken 0.0-t, ami kellemes meglepetés volt: egész kellemes, söríze van, kellemetlen utóíz nélkül. Az első korty kicsit fura, de amúgy finom. A Kamarában erre cserélték az alkoholmentes Sopronit, halleluja!

Azóta, hogy tudatosítottam magamban; nincs alkohol decemberig, nem nagyon lázadozik az elmém, nincs sóvárgás. Azt észrevettem, hogy a fejem néha fáj, főleg így a 6-7.nap óta. Magyar nyelvű cikket nem találtam erről, de angol nyelvű forrás több is van arra vonatkozóan, hogy mik az alkoholmegvonás hosszabbtávú következményei a szervezetre, és a fejfájás az egyik ilyen mellékhatás. Hát igen, bele se gondolunk, mennyire hozzászokik a szervezet a rendszeres alkoholbevitelhez. A hirtelen megvonásra meg nem tud azonnal reagálni, és jönnek a kellemetlen mellékhatások. Emlékszem, hogy tavaly is fájt a fejem, de akkor valamiért nem néztem utána rendesen.

Tegnap sokat gondolkoztam az alkoholhoz való viszonyomon és az alkohol társadalmi elfogadottságán. Tavaly elborzasztott, amikor ráébredtem, mennyire beépült a mindennapjainkba. Iszunk, ha van mit ünnepelni, és iszunk, ha fáj és felejteni akarunk. Iszunk, ha buli van, iszunk, ha összegyűlt végre a család. Iszunk, ha barátokkal találkozunk, iszunk a kollégákkal. Iszunk, ha le akarunk ereszteni, de akkor is, ha fel akarunk pörögni. Basszus borzasztó! Ami még jobban zavar, hogy mindenki folyton azt bizonygatja, hogy ő nem alkoholista. „Minden este megiszok egy pohár borocskát, de ez még nem alkoholizmus.” „Minden héten egyszer-kétszer lecsúszik 4-5 korsó sör, de nem vagyok alkoholista.” „Megérdemlem azt az üveg sört esténként, de az nem sok, nem vagyok alkesz”. Emberek, az az igazság, hogy de, azok vagytok. Nyugi, én is. Gondoljunk már bele, ha valaki heti két-háromszor befal 4-5 tábla csokit, arról azt gondoljuk, hogy csokifüggő. Aki naponta eltol egy füves cigarettát, az büdös drogos. Ha ugyanezeket alkohollal műveli valaki, az tök oké. Wtf?

Úgy szocializálódtunk, hogy inni jó és inni kell, és aki nem iszik, az gyanús. Pedig lehet az árral szemben úszni, lehet nemet mondani.

Magamon is tapasztalom, mennyi időt és energiát spórolok a nemivással. Kocsmázás után hazamegyek, józan vagyok, és tudok dolgokat aktívan csinálni, nem csak bedőlök az ágyba, nincs az a bénító homály az agyamon. És ez jó érzés. Ahogy tavaly, idén is azt tapasztalom, hogy mindegy, mit iszok valójában, az a lényeg, hogy legyen előttem egy pohár/korsó, benne ital, és tudjak kortyolgatni beszélgetés közben.


Arra kezd rávilágítani ez a száraznovember,hogy az alkohol és én tulajdonképpen nem is vagyunk akkora spanok, mint hittem.  

2017. november 1., szerda

száraz november 2017

Végre, újra itt vagy, kedves száraz november! Már nagyon vártalak.

Tavaly nem is tudom, miért nem fejeztem be a beszámolót az egy hónapos józanságról, pedig végigcsináltam. Valószínűleg bekavart, hogy a végére kikeveredtem Svédországba, és sok írnivaló volt az ottani kalandokról. Tavaly végigcsináltam, néha nehéz volt, de alapvetően egy jó élmény. Az ember erősnek érzi magát, ha elmegy kocsmába,  elmegy csapatépítőre, elmegy Bécsbe a karácsonyi vásárba, és megállja, hogy alkoholt igyon. Én állítom, hogy az arcbőröm is szebb lett, és sokkal jobban is aludtam. Az meg felszabadító érzés, amikor elmegyek este "inni", és tudom, hogy felelősségem teljes tudatában fogok hazabiciklizni, és nem lesz másnapos szenvedés. 

Tudom, tudom, nem lenne szükség hivatalos, mások által szervezett eseményre ahhoz, hogy az ember ne igyon, de beismerem, sokkal könnyebb így megállni. Sokan száraznovembereznek, nem néznek az emberre annyira hülyén, kevesebbet kell magyarázkodni. Bár gáz az is, hogy magyarázkodni kell, ha nem iszik valaki. 

Tegnap este még csináltunk egy adag forralt bort foxszal, este elkortyolgattuk, gondosan ügyelve, hogy éjfél utánra már ne maradjon. Már a gondolat is energikusabbá tesz, hogy nem fogok inni, ezt kihasználva elmentem futni a szigetre két kört, egészen felfrissített. Az alkoholstop mellé idén hozzáteszem a nachosmegvonást - azt hiszem, ráfüggtem. Egyszerűen imádom az ízét, és legszívesebben minden nap enném - és ez itt a baj. Szóval most egy hónapig azt se fogok fogyasztani. 

Fura egyébként, mennyire kezdi a szervezetem jelezni, mire van, és mire nincs szükségem: a cigarettát rég letettem (párhavonta azért egy-egy szál elszívódik, de csak sok alkohol után), igénylem a mozgást, egyre kevésbé kívánom a húst, és őszintén szólva az alkoholt se szeretem már annyira. Szeretem a sört, szeretem a forralt bort, szeretem a pezsgőt, de mindig lelkiismeret furdalásom van, ha ittam, amolyan "erre már megint mi szükség volt" érzés. Persze legközelebb is megiszom a heti söradagom a Kamarában, de egyre kevésbé vagyok boldog ettől a ténytől. 

No, mindenesetre most egy hónap nyugi következik. Lesz céges csapatépítő, csapativás, szülinap, MTT-s szervezői hétvége, talán még IHB is, ha megszervezzük. Tavaly sikerült, idén is menni fog. 

Aki csatlakozott, annak hajrá! Higgyétek el, ha másnak nem, kísérletnek jó lesz, a májatok pedig hálás lesz a kis pihenőért!

Tessék egy kis halloween. Én faragtam! ^_^

2016. november 23., szerda

30/18

Túl vagyok a félidőn. Továbbra is jól elvagyok. Nincs sóvárgás, rendületlenül iszom az alkoholmentes sört és az almafröccsöt. Nem kerülöm a kocsmázós alkalmakat, sőt, érdekes módon az elmúlt hetekben gyakrabban járok vendéglátóipari egységbe,. Az ismerősök is elfogadták, hogy nem iszom, általában támogatást kapok, nem értetlenséget.

Sörben a Dreher 24 vezet toronymagasan, eddig ez az egyetlen alkoholmentes sör, amit kóstoltam és nincs utóíze. Az alkoholmentes Soproni elmegy, bár van egy elég kellemetlen utóíze, meg lehet szokni. A Gösser viszont ihatatlan. Ami hatalmas csalódás volt, az az Erdinger búzasöre. Úgy megörültem, hogy mégiscsak ihatok búzasört az absztinencia alatt! Meginni megittam, de bár ne tettem volna. Köze nincs a búzasörhöz, borzalmas az íze. :( 

Kíváncsiságból beléptem a száraz november témájában szerveződött zárt facebook csoportba, de az a hely inkább nyomasztó, mint lelkesítő. Szerencsére kiderült, hogy jobban bírom ezt az egész no alkohol dolgot, mint hittem: nem nézem nyálcsorgatva a söröket a hűtőben, nem érzem, hogy megpusztulok egy korty borért, vagy hogy egy jó feles nélkül nem is élet az élet. A csoport tagjainak nagy része viszont szenved, nehezen tart ki, egy-egy fárasztóbb/nehezebb nap után sokan úgy érzik, járna az a kis pia és kell is, hogy ellazuljanak. El kell terelniük a gondolataikat és valami pótcselekvést találniuk. Egyrészt azt érzem, hogy én nem vagyok akkora veszélyben, mint gondoltam, messzebb vagyok az alkoholizmustól, mint hittem; másrészt látom, miért nem kéne hetente többször innom. Ha már a napi rutin részévé válik a pia, akkor vége, arról már nem lehet lejönni, vagy csak hatalmas szenvedések árán. Függő pedig nem akarok lenni. 

Így a félidőn túl azért azt is elismerem, hogy időnként unom már ezt a nem ivást. Néha nagyon macerás. Ha új helyre megyek találkozni valakivel, előre ki kell derítenem, milyen alkoholmentes italt árulnak, fontos szempont lett ez a tényező. És néha úgy elkortyolnék egy jó szilvás kézműves sört! 

Az már egészen biztos, hogy át fogom gondolni az alkoholizálást a száraz november után. Elképesztően jó érzés másnapok nélkül élni, józannak lenni, nagyokat aludni és nem kitikkadni a szomjúságtól hajnalban. 

2016. november 14., hétfő

30/9

Kezdek egyre biztosabb lenni benne, hogy mégse vagyok annyira alkoholfüggő, mint gondoltam. Ez a 9. napja, hogy nem iszom, és egyáltalán nem esik nehezemre tartani. 

Pénteken csapatépítőn voltam. Az első alkoholmentes sör kikérése volt csak rossz, pláne, mikor megláttam, hogy van szűretlen búzasör, akkor kicsit azért megfájdult a szívem. Azt is kissé cikinek éreztem, amikor jött a pincér és hangosan megkérdezte, hogy "az alkoholmentes sör kié lesz?", de utána már nem izgatott. Teljesen jó volt így is az este, nem volt bennem hiányérzet. És mennyire király volt józanul hazabiciklizni, és másnap kipihenten, nemmásnaposan felkelni! 

Szombaton egy kellemes Király fürdős délutánt követően megünnepeltük a kishúgom születésnapját. Itt volt egy honest mistake. Már majdnem a végére értem az alkoholmentes gyümölcsös sörömnek, amikor észrevettem, hogy a dobozon van piktogram tök indokolatlan módon: az egyik arra vonatkozóan, hogy ne vezess, a másik meg a terhesség és alkohol egymás kizáró voltáról. Mondom he, ezt így hogy? És akkor láttam meg, hogy alkoholtartalom: 2%. Neeeeeeeeeeeeee! Fox bevásárlásnál azt feltételezte, hogy ami gyümölcsös, az alkoholmentes. Amint észrevettem, abba is hagytam a fogyasztását. Hát shit, pár deci alkoholos limonádé bejutott a szervezetembe, de nem volt szándékos. Szóval nem tudom úgy felfogni, hogy elbuktam. 

Vasárnap Gödöllőn jártunk foxszal, a kastély megtekintése után elmentünk a Karácsonyházba, ami zseniális a hozzám hasonló karácsonymániások számára. :) A bolton belül forralt bort is lehet venni, mi a gyerekverziót ittuk, ami meglepően finom volt. 

Eddig az a tanulság, hogy alkalom az tényleg mindig van inni, viszont nem feltétlenül okoz hiányérzetet, ha nem alkoholos itallal teszi az ember. Nekem legalábbis nem. Vicces belegondolni, hogy 4 éve az egyhetes önkéntes alkoholmegvonásomat alig bírtam. Bizakodó vagyok, az a lényeg. :) 

Karácsonyház
Gigafa

Csendélet

2016. november 9., szerda

30/4

Mit tegyen az ember, ha egy sötét, hideg őszi estén rátör a vágy a forralt bor irányába, de absztinenciát fogadott egy hónapra? Elkészíti az alkoholmentes forralt bort! 

Na jó, nyilván köze nincs a borhoz, ellenben az almaléhez annál több. Találtam egy almapuncs receptet a Nosaltyn, azt dolgoztam át kissé. Amit én összeöntöttem:
  • 1 liter almalé
  • fahéjdarabkák
  • szegfűszeg
  • narancskarikák 
  • méz
Az adagolást érzéssel csináltam, nem tudom a mennyiségeket utólag prezentálni. A lényeg, hogy tökéletesen helyettesíti a forralt bort. Ha nem tudnám, hogy almalé az alapja, fel se tűnne. (Hmm, ez viszont felvet kérdéseket, vajon hány árus adja télen jó áron a forralt almát fehérboros forralt bor néven? :D Valószínűleg nem sok, azért azt érezni, hogy nincs benne alkohol.) 

Kifejezetten tetszik ez a száraz november, kreatívvá teszi az embert.

2016. november 8., kedd

száraz november

Száraz november néven indította el a Kék Pont Alapítvány a kezdeményezését, ami a mértékletesség fontosságára hívja fel a figyelmet. A szabály nagyon egyszerű: egy hónap alkohol nélkül. Facebook esemény itt

Amikor először megláttam az eseményt, legyintettem. Mármint az ötlet tetszett, de nem gondoltam, hogy én is belevágok. Pedig vannak problémáim az alkohollal, kár lenne tagadni. Ha lemegy egy korsó sör, akkor utána még lazán lemegy néhány. Egyszerűen imádom a sör ízét, és ha megittam egy korsóval, akkor még többet és többet akarok inni, hiába tudom, hogy nem kéne. Ez van egy héten egyszer. Emellé ha bárkivel összeülünk beszélgetni, biztos, hogy kocsmában találkozunk. És néha egy fárasztó nap után tök jól esik otthon elkortyolni egy doboz sört. Azért nem minden nap iszom, de 2-3 alkoholos alkalom szokott lenni egy héten. És a kezdeményezés pont az olyan embereknek szól, mint én.

Úgyhogy osztottam-szoroztam, és úgy döntöttem néhány nap gondolkodás után, hogy legyen. Ártani nem fog, és ha nem bírok ki egy hónapot, az elég súlyos visszajelzés. Ha kibírom, azért a szervezetem is hálás lesz, és hátha a jövőben csökken az alkoholfogyasztásom. Annyit csaltam, hogy a múlt szombati halloween bulin még ittam, úgyhogy én november 6-án kezdtem, és december 5-ig tart a zéró tolerancia.

A harmadik napnál tartok jelenleg, ami lássuk be, nem nagy cucc. Mégis tiszta büszke vagyok magamra, mert a heti söradagom nagy része keddenként, a lányokkal való találkozókon fogyasztódik el, és ma megálltam, hogy ne így legyen. Munkából való indulás előtt volt egy pánikszerű mélypontom, amikor úgy éreztem, hogy hülyeség ez az egész, mi az, hogy elmegyek barátnőzni és nem iszok sört, minek találok ki ilyen hülyeségeket, és egyébként se bírom ki. Szerencsére egy fél óra alatt lenyugodtam, elöntött a zen, hogy igen, ezt vállaltam, végig is fogom csinálni, és bizony, sör helyett mást fogok inni. 

Így is lett. Az almafröccs tökéletes pótléknak bizonyult: hideg, szénsavas, és ugyanúgy lehet kortyolni, mint a sört. Persze, nincs söríze, de most valahogy nem is hiányzott, elég finom volt. Lehet, hogy nem is az a lényeg, hogy sört igyak ilyenkor, hanem csak legyen előttem valami, amit kortyolni lehet. Mindenesetre teljesen jó volt így is az este, annyi, hogy józanul értem haza és még tudok értelmes dolgokat csinálni (mint most blogolni). És a kedvenc kocsmámból se dobtak ki vagy röhögtek ki, csak nagy megdöbbenés volt az első reakció a nem ivásom tényére. 

Nem akarom elbízni magam, mert lesz még kihívás bőven, mint a pénteki csapatépítő vagy a szombati házibuli, de az első akadályt jól vettem.