Keel tuli meestega kaasa

A dilettantizmusnak is van azért határa. 

Írom a fantasztikus szakdolgozatomat nyelvrokonsági kérdésben, ami egy király téma. Alapvetően az észtek viszonyulását vizsgálom a finnugor nyelvrokonság elméletének kapcsán. Hálistennek az utolsó harmadban járok már, nincs sok hátra, gondoltam színesítem kicsit azzal, milyen agyfasz dolgokat lehet észt internetes fórumokon olvasni. Természetesen megy ott is a sumérozás, japánozás, töröközés, csak jóval elszigeteltebben és sokkal kisebb mértékben, mint nálunk. Az imént találtam egy cikket a kínai-észt nyelvrokonság elmélettel kapcsolatban, ami olyan, hogy ülj le fiam, egyes, és különben is bődületes baromság. 

Szóval ez a szerencsecsomag kis kínai Gao Jingyi fogta magát, elment Észtországba tanulni, amit nagyon jól tett. Megtanult észtül, jéééjj, és felébredt benne a gyanú, hogy hékás, itt vannak szavak, amik hasonlítanak, meg nyelvtan, ezek tuti rokon nyelvek. Olvastam már ilyet, nincs is ezzel baj, ahogy a konzulensem mondja, nyitottnak kell lenni, ha tudományosan meg tudja alapozni, akkor lássuk. 

Ezek után azt vagyok kénytelen olvasni, hogy a balti-finnek Kínában éltek és közös alapnyelven társalogtak a kínaiakkal, majd fogták magukat és adiós, vándorútra indultak az újkőkorban, hogy letelepedjenek a Balti-tenger mellett. Még ez is oké lenne. De. A magyarázat a nyelvekre. Tessék kapaszkodni. 

A balti-finnek távol-keleti férfiakból és az útközben felszedett európai nőkből állnak. A férfiak megőrizték a nyelvüket, a nők adták a géneket. Azért van az, hogy a nyelvrokonság fennáll, viszont a baltiaknak nincs ferde szemük. Belemehetnék végtelen hosszú okfejtésbe, hogy ez miért faszság, de szerintem nem kell magyaráznom. wtfwtfwtf.