2015. február 21., szombat

hétköznapifeminizmus

Biztos én vagyok a fasz, de rettenetesen zavar, hogy a munkahelyemen  elfogadott a jóindulatú szexizmus. Ez leginkább abban nyilvánul meg, hogy állandóan, értsd ÁLLANDÓAN előreengednek a liftnél, tartják az ajtót, még ha totál messze vagyok is, néhányan pedig attól függetlenül kezétcsókolomoznak, hogy a tegezés az általánosan elfogadott a cégnél.  

Valószínűleg sok kolléganőmnek ezzel nincsen semmi baja, mert ez a "tisztelet jele" (persze...), személy szerint én borzasztóan utálom. Basszák rám az ajtót, furakodjanak elém, de ne kapjak már megkülönböztetett figyelmet csak azért, mert történetesen nincs farkam. Nem tud nem eszembe jutni az este, amikor melegbuliban voltam, na ott mindenki leszarta, hogy nő vagyok. Olyan jó volt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése