2015. június 22., hétfő

fiatalfelnőtt

Elég menő volt a kis kolléganőimmel beülni koktélozni egyet péntek délután, meló után és "szakmázni". Az van, hogy ha az ember elkezd valahol dolgozni, időnként baráti társaságban is elkezdi ontani magából a munkahelyi történéseket, és arról hajlamosak vagyunk megfeledkezni, hogy a barátokat 1. valószínűleg egyáltalán nem érdekli, 2. nem ebben élnek minden nap, nekik ez tök ismeretlen terület. Nincs is jobb, mint egy kellemes koktélt szürcsölve szörnyülködni az elszámolás és forintosítás rejtelmein, majd megfűszerezni némi magánéleti színvallással. (Én vagyok az a lány, aki borzasztóan védi a magánéletét. Mesélek róla, persze, de mértékkel.)

A szombati esküvő egyrészt dawww, másrészt omg, belegondolva pár éve tuti nem gondoltam volna, hogy ezen az eseményen én ott leszek, harmadrészt egy napra elkapott a házasodnék-fíling. Jó játék elszórakozni a variációkkal, ahogy nevet változtatnék, elképzelni a lakodalmat, a programot, mit csinálnék máshogy, milyen zene szólna, hova mennénk nászútra. Fellángolásról van szó, most már úgy vagyok vele, hogy ej, ráérünk arra még, most okosan akarom csinálni és nem elkapkodni és elrontani a dolgokat, haladjunk szépen lassan, akkor tuti nem lesz baj.

Egyébként a buli előtti dekorálás rendkívül feltöltött, egész este büszkén nézegettem a fényfüzéreket, még akkor is, ha hajnalra a sok nyújtózkodástól úgy beragadt valami a hátamban, hogy sírni tudtam volna. Kóspallag viszont egy nagyon cuki hely, még ha az éjszakai vonatozás már csak nyűg volt, akkor is.
Vasárnaptól pedig nyaralunk. Az első igazi felnőtt nyaralásom lesz ez, juhú, de jó lesz. :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése