Megnéztük a Liza, a rókatündért. Sokan lelkesen ajánlották, így talán túl nagy elvárásokkal vágtam neki. Hát. Summázva a véleményem: egy bazinagy háááát.
Tudom, tudom, mindenkinek nagyon bejött, a magyar Amelie, tök egyedi meg izgalmas meg látványos és bájos. Bájosnak bájos, de annyira borzalmasan túltoltan bájos, hogy nekem némelyik jelenet fizikai fájdalmat okozott, és legszívesebben megmarkoltam volna Liza copfját és közelebbi kapcsoltba hoztam volna a fallal. Gyűlölöm, egyszerűen rosszul vagyok az olyan karakterektől, akik annnyira, de annnnnyire naivak és ártatlanok, hogy azt nem lehet máshogy érzékeltetni, mint hogy nem képesek egy értelmes mondatot kinyögni, csak nyökögnek és nem válaszolnak, ha hozzájuk szólnak, sőt, ha lehet, inkább el is sírják magukat. És lehetőleg sikerült az egész életüket úgy leélni, hogy férfi nem ért hozzájuk, ellenben egyetlen életcéljuk az igaz szerelem megtalálása, ami csakis úgy történhet meg, ahogy a szerelmes regényekben meg van írva - Liza esetében szó szerint. És ha már képbe kerül valaki, akkor baszki nem válogat, akármilyen ocsmány, gusztustalan ember számításba jöhet, mert ki tudja, hátha ő az igazi - tök mindegy, hogy zabagép, szekrénybebújkáló nyomi, nőcsábász kamugép, tökmindegy, mert sose lehet tudni, egy próbát megér. És bár Liza amúgy folyamatosan csóró, munkát nem keres, csak a szerelmet. Gratulálok.
Számomra annyira bosszantóak ezek az igénytelenségek, hogy nem tudom figyelmen kívül hagyni őket és élvezni a filmet. Az olcsó megoldásokon meg egyenesen felhúztam magam: a film vége felé a hörgő-recsegő kávégép poénját egyáltalán nem tudtam viccesnek tartani. Az se egyértelmű számomra, hogy most akkor Liza tényleg rókatündér volt-e? Hiszen minden halálesetet Tomy Tani okozott, és hiába tört meg az átok, továbbra is ott rohadékoskodott Liza körül. Tomy Tani lelepleződése is olyan fura volt: ha az egész filmen keresztül végig tudod, hogy ő a főgeci, nem lepődsz meg, amikor kiderült, hogy konkrétan ő a halál. Ja és természetesen mindig kell egy kurvaanyázós karakter, aki lehetőleg rendőr, mert minden magyar filmben van egy. Annyira eredeti...
Ami viszont nagyon tetszett, az maga a szetting. A környezet, amiben a sztori játszódott, zseniális volt, folyamatosan lestem a kis apróságokat, amik élővé tették. Tényleg valahogy így nézhetett volna ki Magyarország, ha nincs szocializmus. A Mekkburger hangosbemondója csodálatos volt, sírtam rajta. :D Liza fehér ruhája és csizmája szintén mesés, azóta csorgatom a nyálam egy ilyen szett után. A zenék kifejezetten tetszettek, ja és a finn country, igen, igen, igen!
Ha pontozni kéne 10/6-ra értékelném, mert bár távol áll tőlem ez a fajta nyálparádé, alapvetően örülök, hogy egyáltalán született ilyen magyar film, kategóriájában tényleg izgalmas újdonság.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése