induljon a hétvége

Végre, végre úgy tűnik, hogy jó lesz ez a hétvége. Mostanában mindig nagyon várom őket, aztán gyakran nem úgy sülnek el, ahogy tervezem őket.

Múlt hétvégén otthon voltam, de az is olyan felemásra sikeredett. Túl hamar vissza kellett jönnöm, a kellemes teraszon sörözést elmosta az eső, a pizzériába nem fértünk be, a csatlakozást nem értük el, szakadó esőben sétáltunk haza éjszaka, és a terepfutásomat is halasztanom kellett a kiszámíthatatlan időjárás miatt. Szóval meh.

A hétköznapok nyugodtan telnek, készülök a portfóliómmal, a vizsgaremekem gyakorlatilag 98%-on áll, még egy-két dolgot akarok csiszolni rajta, plusz kell egy prezentáció a tervezési és elkészítési fázisokról. Lassan nekiállok a szóbeli tételeknek, dzsí, hát elég fura, hogy lassan két évvel az egyetem befejezése után tételeket kell tanulnom. Nem különösebben tartok a vizsgától, de mindenesetre jó lesz túlesni rajta.

Lassacskán lejár a próbaidőm is, még pár hét van hátra.

A tánccal haladok, csak ne fájna állandóan a bal karom.

A héten megnéztem a sajtófotó kiállítást.

Beugrottam forrócsokizni – banános forrócsoki, nyamm.

Ja és hétfőn biciklivel jöttem dolgozni.

Péntek van, mindjárt hivatalosan is hétvége. Indításként ma este egy jó sörözés a lányokkal, holnap pedig irány Várpalota és csapatás az Alfafeszten.