2017. február 5., vasárnap

British Museum

Három egész napot voltunk a két ünnep között Londonban, plusz érkezés napja és a távozásé. Egy napot töltöttem egyedül a Globe felfedezésével, a további kettőben múzeumokat látogattunk foxszal. És milyen jól tettük! 

A British Museum már egy évvel korábban is a terveink közt szerepelt, (mert ROSETTA STONE!!!) de sajnos akkor nem maradt rá idő. Most rászántunk egy egész napot, de kiderült, hogy egy nap marha kevés egy ekkora gyűjteménnyel rendelkező múzeum bejárására. Sőt, konkrétan alig láttunk valamit a teljes kiállított anyag méretéhez képest.
Bejárat
Dél körül értünk a Great Russel streetre. Odafele buszoztunk, nem bírom megunni a doubledeckereket - imádok felülni a felső szint első ülésére és bámulni ki az ablakon. A múzeum előtt nagy tömeg volt, egy sátorba kígyózott be a sor. Beálltunk mi is, és meglepően hamar behutottunk. A sátorban security check folyt, átnézték a táskáinkat, azán utunkra is engedtek.

A British Museum látogatása ingyenes, és így van ez a legtöbb múzeummal az országban. Abszolút követendő példa: a tudás és az emberiség régészeti örökségéhez való hozzáférés nem lenne szabad, hogy pénzhez legyen kötve. Az intézményt egyébként 1753-ban alapították Sir Hans Sloane magángyűjteményéből, a nyitásra viszont 1759-ig várni kellett. Nem mellesleg már akkor ingyen látogatható volt. 
rosetta stone testközelből
A múzeum tele van olyan tárgyakkal, leletekkel, amikről történelemórán is tanultunk. Személyes kedvencem a rosette-i kő, aminek segítségével sikerült dekódolni az egyiptomi hieroglifákat. Természetesen iszonyat csoportosulás állt a kő előtt folyamatosan, és mindenki csak fotózni akart, nem lehetett rendesen megvizslatni. Oké, én is fényképeztem, de utána egy ideig még áhitattal bámultam, mert úristen, úristen, rosetta kő! 

Próbáltunk valami rendszert vinni a múzeumi sétánkba. Végigmentünk Egyiptomon, Asszírián, az antik görög és római kiállításokon. Alig pár termet jártunk csak be, de már órák teltek el, és kezdtünk pánikolni, hogy nem marad idő semmire. Ha az ember úgy megy múzeumba, mint mi, és mindent el akar olvasni és rendesen megnézni, akkor alap, hogy lassan halad.
az asszír Nimrud városának oroszlánja
Futó lány szobra, Spárta
Periklész mellszobra, római másolat
a xanthoszi Nereida emlékmű
Megnéztük a Húsvét-szigetről 1868-ban ellopott moait. Ez egyike annak a pár szobornak, amit nem tufából, hanem kemény bazaltból faragtak ki. Utánaolvastam, és eredetileg szemei is voltak, valamint színesre festették, ám ezt lemosták, mikor hajóra rakták. 
Hoa Hakananai'a
A szobor neve azt jelenti: "a barát, akit elloptak". Mondhatni, tökéletes önbeteljesítő jóslat.

Tartottunk egy ebédszünetet, aztán belevetettük magunkat az egyiptomi múmiák világába. Ha lehetséges, itt még nagyobb volt a tömeg, a termekbe csak egy irányból lehetett bemenni, és mozdulni alig lehetett.
Csupasz múmia
Csinos szarkofágok
Falfestés Nebuman sírjából
A fenti kép nagyon ismerős volt, még rajz- és művészettörténet órákról emlékeztem, hogy az egyiptomi kétdimenziós térábrázolást szokták ezzel a festménnyel bemutatni. Itthon utánanéztem, és tényleg. Érdekesség még a fenti kép kapcsán, hogy Nebuman sírjából 11 falikép került a múzeum birtokába. A képeket egy görög sírrabló találta meg, aki aztán kevesellte az értük ajánlott jutalékot, és nem adta át a múzeumnak őket. Halála után kerültek a múzeumba, de a mai napig nem tudni, hol lehetett Nebuman sírja, mert ezt az információt a sírrabló magával vitte a sírba.

Mire az egyiptomi termeket bejártuk, igencsak igyekeznünk kellett, mert közeledett a záróra. Gyorsan megkerestük a Sutton Hoo sisakot.
Sutton Hoo helmet
Ez az a sisak, amit a 7. században élt angolszász király, Rædwald sírjában találtak. A sír nem akármilyen volt, konkrétan egy hajóban temették el Sutton Hoo területén, amit 1939-ben tártak fel.

És amin tényleg végig kellett rohannunk, azok az ékírásos emlékek voltak. :(
Agyagtáblák és hengerek Babilonból
Babilon építése
Még elrohantunk megnézni a Jerikó koponyát (? Jericho skull, nem tudom, van-e más hivatalos magyar fordítása). Ez egy 9500 éves lelet, egy férfi koponyája, amit gipsszel tovább formáztak, a szem helyét kagylóval fedték be, a belsejét pedig feltöltötték. Az őskorban így nézett ki a művészet.
Kissé creepy
Ekkor már nagyon zártak, úgyhogy muszáj volt lelépnünk. Nagyon kevés volt egy nap erre a helyre, kénytelenek leszünk még visszamenni.

Este még meglátogattunk egy rég nem látott barátot és söröztünk egyet. Kezdem megkedvelni az angol söröket, az a helyzet.

Az utolsó napunkat a Natural History Museumban töltöttük, arról majd legközelebb. Hát egy nap arra is nagyon kevés volt, azt elspoilerezem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése