2018. május 1., kedd

Károly Róbert emléktúra, 20km

Dave Budapest járt a hétvégén, és a pénteki Óbudai szigeten piknikelés után szombat reggel elindultunk a Károly Róbert emléktúrára. Eredetileg négyen mentünk volna, de húgék másnaposan fetrengtek otthon, csak mi voltunk elég kemények.
Útvonal
Útvonal: Békásmegyer > Róka-hegy > Nagy-Kevély > Kevély-nyereg > Kis-Kevély > Kevély-nyereg > Kevély-hegyi-kőfülke > Pilisborosjenő > Ezüst-kevély > Békásmegyer
Táv: 20,4 km Szintidő: 5 óra Szintemelkedés: 740 m

Felcsaptuk magunkat a HÉV-re, és meg sem álltunk Békásmegyerig. A Víziorgona utcai Don Pepe volt a rajt és cél helyszíne. Előzetesen kellett regisztrálni, a helyszínen már csak fizettünk és felvettük az itinert. 

Az már az elején is látszott, hogy ez nehezebb lesz, mint sejtettük. Két éve túráztam már a környéken az Intersport túranapon. Az útvonal részben érintette az akkorit, ami pedig másmerre vezetett, azok mind brutális szakaszok voltak. Tűző napsütésben, nyári melegben nem volt kellemes megmászni a Róka-hegy meredek lépcsőit. Az első kódos EP-ig, ami csak 2 km-re volt a rajttól, egy egész órán át meneteltünk. Már ekkor látszott, hogy az 5 órás szintidőt nem fogjuk tudni tartani. 
Róka-hegy
Sebaj, a kilátás eszméletlen szép volt. Sajnáltuk is, hogy nem fotózgathatunk kényelmesen, el tudtunk volna nézelődni egy darabig. 
Úton a Nagy Kevély csúcsára
Erdős részen folytatódott az út, nagyjából vízszintes terepen, üdítő volt a kényelmes séta. Nem tartott sokáig, egy cserjés-bokros réten újra tűzött ránk a nap, és eltévedni is sikerült. A megérzésünk helyett a kihelyezett szalagra hallgattunk, pedig nem kellett volna. Pont egy elágazásba sikerült úgy elhelyezni egy szalagot, aminek utólag értem nagyjából a célját, de teljesen tévútra vitt, és ahogy láttam, nem csak minket. Vesztettünk ezzel is jó negyed órát. 
Budapest a csúcsról
A Nagy Kevélyre vezető út már ismerős volt, csak arra nem emlékeztem, hogy ilyen hosszan tart. A hegytetőről a kilátás valami elképesztő! 
Ernyősök
Legutóbb borongós, felhős időben jártam ott, most napsütéses, tiszta időnk volt, a világ végéig is el lehetett látni. 
A kép nyomokban egri várat tartalmaz
Itt megpihentünk, elfeleztünk egy sört, és nem foglalkoztunk a szintidővel. Majd megpusztultunk, míg feljutottunk, nem voltunk hajlandóak továbbrohanni. Néztük a tájat, a felettünk lebegő siklóernyősöket, fotóztunk. 
Pihenő (Dave fotója)
Az út levele sziklás, kavicsos, kényelmetlen a térdnek és talpnak. Még nem könnyebbülhettünk meg, a Kis Kevélyhez is fel kellett másznunk. Szerencsére nem kellett sokat mászni, a szint is egyenletesen emelkedik.
Kis Kevély
Visszajutva a völgybe, elindultunk Pilisborosjenő felé. Az út első része megint kavicsos, meredek volt, utána viszont puha földúton sétáltunk be a településre. 
Pilisborosjenő
Az Olívia Étteremben volt ellenőrzőpont. Aki kért regisztrációkor ellátást, azt itt levessel várták. Megkérdeztem a pontőrt, hogy mások tudják-e tartani a szintidőt, mert nekünk egyébként fél órán belül vissza kéne érnünk, és még 7 km van hátra. Azt mondta, szerinte igen, amin csodáltunk. Már teljesen elengedtük a szintidőt. Megettük a palóc gulyáslevest - én a húst meghagytam. Annyira nem volt jó ötlet ez a leves, csak még szomjasabb lettem tőle, és a gyomrom is jobb lett volna üresen. Ez volt az első kánikulás túra idén, és nem készültünk elég vízzel. Én vittem fél litert, Dave egy litert, plusz magamnak elraktam egy alkoholmentes sört, Dave-nek két rendest. Ha nem lett volna Pilisborosjenőn utcai csap és az étterem, szomjan vesztünk volna. Annyira vicces, hogy egy éve fél méteres hóban küzdöttük fel magunkat a Kékestetőre foxszal, most pedig majd megpusztultunk a melegben!
Hasadék
Már eléggé kivoltunk, mire visszajutottunk a Kő-hegyre. Másfél óra késéssel értünk a célba a szintidőhöz képest. 
Na ez nagyon kellett, meg egy sör is.
Az étteremben viszont kedvesek voltak: egy célfotóért cserébe kaptunk kólát, a túraszervezőktől pedig megkaptuk az oklevelet és jelvényt, plusz csokit. Ha már ott voltunk, meg is vacsoráztunk.

Tanulság: ideje visszaszokni a megfelelő vízmennyiség elpakolására, ez azért elég necces volt. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése