Erdély: Brassó

2009 május 30. szombat

Reggel viszonylag korán indultunk Brassóba. Mivel éjjel nem sokat aludtam, eléggé fáradt voltam. Brassó kb. 80 km-re fekszik Baróttól. 

Brassó ma Bukarest után Románia második legnagyobb városa. Az erdélyi szászok nagy központja volt egykor, eredeti neve Kronstadt. Először 1252-ben említi meg IV. Béla egy adománylevélben. A Kronstadt, azaz "korona városa" elnevezés onnan származik, hogy a legenda szerint az első városháza építésekor egy koronát találtak a földben egy fa gyökerei között. Ez a motívum a város címerén is megtalálható. A 14.században, tatár-török betörések idején kezdték építeni a várfalat és a Fekete templomot. A reformáció után az erdélyi szellemiség egyik fontos központjává vált a város.

Áprily Lajos Gimnázium épülete

Az Áprily Lajos Gimnázium Brassó egyetlen magyar középiskolája. 1837-ben alapították, a kommunizmus idején beolvasztották más brassói román iskolákba. 2003-ban vált külön a 6-os számú román iskolától, így ma magyar nyelven folyik az oktatás. 

Utcakép. Igen, elég rossz idő volt.

Ez a templomnak tűnő épület a főtér közepén a régi városháza épülete, ma a megyei történelmi múzeum működik benne. 

Régi városháza

Egy 14. századi őrtoronyra húztak fel 1420-ban egy szintet a városi tanács számára. A 17. század nem volt kegyes az épülethez: villám csapott a tornyába (1608), földrengés rongálta meg a falait (1662), majd tűzvész pusztította el az épület egy részét (1689). Végleges formáját 1778-ban nyerte el.

A Cenk hegy és a Brasov felirat

A háttérben a 960 m magas Cenk hegy látható a rajta lévő Brasov felirattal (tiszta Hollywood :D). A hegyre drótkötélpályás felvonó megy fel, de állítólag már hosszú évek óta nem újították fel, úgyhogy elég veszélyes. A hegyen az Árpád-korban vár állt, ma már csak nyomai láthatók. (1455-ben Hunyadi János engedélyezte a lakosságnak, hogy a cenki vár romjait felhasználva újjáépítsék a városfalakat.)

A Fekete Templom hátulról

A Fekete Templom Erdély legnagyobb temploma a maga 89 m hosszával és 38 m szélességével. Bécs és Konstantinápoly között ez a legnagyobb gótikus templom. 1383-ban kezdték el építeni egy ( a prospektus szerint román... nos én ezt azért megkérdőjelezném) kisebb templom helyén. Már majdnem készen állt, amikor 1421-ben a törökök teljesen lerombolták. 1471-ben fejeződtek be a munkálatok. 1689-ben tűvész pusztította el a várost - arról megoszlanak a történészek véleményei, hogy a Habsburgok felgyújtották fel a várost bosszúból vagy baleset történt, mindenesetre ekkor lettek a templom falai feketék, innen ered a neve is.

A templom órája és tornya

A templom belseje is gyönyörű, ott fényképezni sajnos nem lehetett. Bent több mint 100 darabból álló török szőnyeggyűjtemény, még a tűzvész előttről megmaradt bronz keresztelő medence, szintén a tüzet túlélő, ma az UNESCO világörökség részét képző falfestmény és egy 4000 sípos orgona található. 

A Cérna utcában

A következő állomás Európa egyik legkeskenyebb utcája, a Cérna (vagy Zsinór) utca volt. Az utca 1,32 m széles és 83 m hosszú. 

Katalin-kapu

A Katalin-kapu kétségtelenül a városfal legszebb kapuja. Egykor hatalmas erődítménykomplexum volt, mára csak a kaputorony maradt meg. A 14. századtól kapu állt ezen a helyen, de a ma ismert Katalin-kaput csak 1559-ben építették. Brassó román városrészéből, Bolgárszegről csak ezen a kapun keresztül lehetett bejutni a városba egészen a 19. század elejéig.

Az Árvaház utcai kapu 1828-ban épült, mivel a bolgárszegi forgalom annyira fellendült, hogy gyakori volt a torlódás a Katalin-kapunál. 

Innentől volt egy kis szabadidőnk, vásárolgattunk, nézelődtünk, majd visszaszálltunk a buszba. Felmentünk még az 1030 m magasan fekvő Brassópojánára, ami egy szabadidőközpontnak ad helyet. Mivel szakadt az eső, ki se szálltam a buszból, néhányan vettek pár dolgot a kirakodóvásárban, aztán mentünk vissza Barótra. 

Este a Party Pub-ban vacsoráztunk és beszélgettünk. Mi éjfél körül mentünk haza.