Fejezetek a skandináv alkoholtörténelemből

Mostanában újra elkapott az olthatatlan rajongás a skandináv országok felé – ez persze nem jelenti azt, hogy a Baltikummal szakítottam volna, a szeretetem többirányú. Úgy bizsereg a gyomrom,mintha szerelmes lennék, ha az északi tájakra gondolok, hóval, szaunákkal, északi fénnyel, fjordokkal és fenyvesekkel. Mindig is inkább északra húztam, ez valami hangulatbuborék, amibe ha belesüppedek, megnyugszom. Ez a hangulat kapott el, amikor regisztráltam egy ismeretterjesztő előadásra, ami a skandinávok és az alkohol kapcsolatát boncolta. Így száraz november idején még aktuális is.

Az előadás Nordic Content | Fejezetek a skandinávalkoholtörténelemből címen futott a Skandináv Ház szervezésében, és egy előadássorozat második része. Ingyenes, de regisztrációhoz kötött – a helyek hamar elfogytak, a terem méretét látva szerencsésnek éreztem magam, hogy jutott nekem is hely. Az Országos Idegennyelvű Könyvtár biztosította a helyszínt. November 22 szerda este 6-ra hirdették a kezdést, nem volt a késés, a terem pedig megtelt.

Wulf Sámuel egyetemi hallgató tartotta az előadást. Elsőre kicsit meghökkentem a fiatal előadót látva és azonnal elkezdett dolgozni az a fránya előítéletesség – eszembe jutott, én milyen színvonalú előadást tarottam volna egyetemistaként, de persze pozitívan csalódtam. Színvonalas, érdekes és jól felépített előadást hallhattunk, az egyetlen probléma az hossza volt: lehetett volna hosszabb, én még szívesen hallgattam volna. Jegyzeteltem, mert eldöntöttem, bejegyzést írok a hallottakból.

Történelmi áttekintéssel kezdtünk. Skandináv területről az első lelet, ami alkohollal kapcsolatos, az egtvedi lány sírjához köthető. A lány i.e.1370 körül, 16-17 évesen halt meg, sírja fontos bronzkori lelet Dánia területéről. A testéből nem sok maradt fenn, de egy kis vödröcskét találtak mellette, annak az alján pedig valamilyen erjesztett ital, valószínűleg mézzel ízesített sör nyomára bukkantak. 

A vaskorból rúnafeliratok utalnak alkoholos ital fogyasztására, a középkorra pedig már kialakult a szeszesital fogyasztás egyfajta kultúrája. Mit is ittak a középkori skandinávok?

-sör: Megkülönböztetünk hétköznapi, ünnepi és importsört. A hétköznapi sör mindennapos fogyasztásra készült, alkoholtartalma 1% alatti. Európában teljesen elfogadott volt víz helyett sört inni, arra rájöttek ugyanis, hogy a víz forralás nélkül betegségeket okozhat. Ünnepi sört ünnepségek alkalmával ittak, ennek az alkoholtartalma már közelített a mai sörökéhez. Import sört főleg Németországból szereztek be, a nagy kedvenc a lübecki sör volt.

- mjød: azaz mézsör. Kb. 20% volt az alkoholtartalma, a vizezett mézet erjesztették sörélesztővel.

- bor: Skandináviában nem jellemző a szőlőtermesztés, ez talán annyira nem meglepő. A bor a misebor intézményével került be a köztudatba, és magas ára révén a felső réteg itala volt. A 11. században francia és német területről importálták, a 15-16. században az olaszoktól és spanyoloktól importálták.

- égetett szesz: a 14. század pestisjárványa idején az égetett szeszeket aqua vitea, ’élet vize’ néven hívták, ez az elnevezés a mai napig megmaradt. Kapros ízesítésűek, orvosságként fogyasztották. Hamar megfizethető lett az ára, emiatt az alsóbb rétegek kedvelt italává vált.

Luca napi glögg és péksüti az irodában tavaly Stockholmban

Ahol pia van, ott alkoholizmus is van. A munkások vedelték az olcsó égetett szeszt, ami hosszú nagyon káros lehet. Próbálták hát idővel visszaszorítani a nép alkoholfogyasztását. Az 1880as években Svédországban alsó korhatárt vezettek be az alkoholhoz való hozzáférésre, és mértékletességet népszerűsítő egyesületek jöttek létre. Az I. világháború után próbálkoztak alkoholtilalommal, ez nyilván nem volt sikeres. Korlátozták az egy főre kiszabott alkohol mennyiségét, ez volt, hogy egy felnőtt férfinál (nőknek nem járt) 1 liter tömény italt jelentett 3 hónapra. Dánia élen jár az alkoholra kivetett adószázalékkal.

1919-től Svédországban, 1922-től pedig Norvégiában került állami irányítás alá az alkoholelosztás. Ekkor jöttek létre az állami italboltok, ahol eleinte a boltostól kellett kérni, ami remek visszatartó erő tud lenni. A mai napig különbséget tesznek skandináv területeken az erős (bor, égetett szeszek) és könnyű (sör) alkoholok között. Én is tapasztaltam, hogy Svédországban 3,5% alatti bort, sört, cidert lehet kapni sima boltokban, de afölött csak a systembolagetekben, az állami italboltokban. Kivételt képeznek az állami monopólium alól az éttermek és kocsmák, ott könnyen hozzá lehet férni mindenféle alkoholhoz. Ma a svédeknél a teljes alkoholfogyasztás 62%-a történik systembolagetből.

Szabályozták a reklámozást is: van, ahol egyáltalán nem lehet alkoholt reklámozni, van, ahol csak töményet nem, és van, ahol csak annyi a kikötés, hogy nem lehet a fiatal korosztályt megcélozni.

Mennyire probléma valójában az alkoholfogyasztás a skandinávoknál? A világrangsorokban nem állnak a legiszákosabb népek között. A probléma inkább a fiatalok ivási szokásaiban keresendő, akik jóval többet isznak egy-egy alkalommal, mint ami egészséges lenne. Az már az egész népességre jellemző, hogy hétköznap estéken nem isznak, hanem a „2-5 diéta” szerint élnek; csak péntek és szombat este alkoholizálnak, de akkor mértékletesség nélkül.

A Tuborg karácsonyi sörének reklámja

A végére még egy kis ízelítőt kaptunk a karácsonyi italokból. A glöggöt nekem is volt szerencsém megkóstolni, ez a skandináv forralt bor annyi extrával, hogy mandulával és időnként töménnyel ízesítik. A mumma valamilyen üdítő és portói bor vagy porter sör keveréke. A Juleöl a karácsonyi sör, ezt csak november-decemberben lehet kapni, és mindig nagy izgalom övezi a megjelenését. A Tuborg például november első péntekjén este 20:59-kor kezdi árulni az aktuális karácsonyi sörét. Juleöllel én is találkoztam Svédországban, nem is egyet kóstoltam. Némelyik enyhén mézeskalács ízű volt.

A következő előadás december 19-én lesz