2020. január 17., péntek

KószaKommandó Tél - Szépjuhászné és a Tündér

Január első hétvégéjén könnyű túrára mentünk a kószákkal. Semmi durvulás, csak a budai hegyek városhoz közeli szakaszán kirándultunk.

Útvonal: Szépjuhászné - pálos kolostorrom - Pozsonyi-hegy - János-hegy - Tündér-szikla - Hunyad-orom - Lóvasút-végállomás/ Zugliget

Táv: kb. 8 km

A Moszkván találkozott a kis csapat, onnan buszoztunk fel a Szépjuhásznéhoz. Télen a büfé beköltözik a belső terembe, ahol kellemes meleg van, és a falakat a szocializmusból megmaradt képek, úttörő jelszavak és plakátok díszítik. Ilyen lelkesítő, mozgósító hangulatban fogyasztottuk el a napindító palacsintákat, teákat és forralt borokat.
Pálos romok
Mielőtt elindultunk volna a piroson a János-hegy kanyargós turistaútján, megnéztük a pálosok budaszentlőrinci kolostorának romjait. Rengetegszer jártunk már a Szépjuhásznénál, de a emlékhelyet sosem vettük észre, kicsit el van dugva. Pedig a pálosok legnagyobb temploma és kolostora állt itt egykor. 1301-ben kezdtek itt kolostort építeni a már meglévő Szent Lőrincnek szentelt kápolna mellé. 1308-ban ez lett a rend fő kolostora. 1526-ban a törökök a kolostort lerombolták és felgyújtották, onnantól pedig többé nem nyerte vissza régi fényét, a pálosok soha nem kapták vissza ezt a területet.

A János-hegyre vivő szuszogós úton hamar tapasztaltuk, hogy bár a városban a hidegen kívül nyoma sincs a télnek, a hegyekben bizony jég és hó is akad. Előző este eső esett, az a magasabb területeken hó formájában maradt meg.
Kilátás az Erzsébet kilátóból
Budapest
A hegy tetején orkánszél fújt, de ez nem tántorított el minket attól, hogy felmenjünk az Erzsébet kilátóba. Odafent a jeges szél olyan erős volt, hogy meg kellett kapaszkodjak, mert nem voltam biztos benne, hogy nem fog egyszer csak felkapni. A fotózással is siettem, már az alatt a pár perc alatt teljesen átfagytak az ujjaim, fájt a hidegtől.
Havas út 
A zöldön mentünk tovább a Tündér-szikla irányába, pontosabban mondva csúszkáltunk, mert itt tényleg jeges volt minden, ráadásul lefelé haladtunk, még több esélyt adva annak az eshetőségnek, hogy elcsúszunk.
Tündér-szikla
A sziklánál már eléggé fáztam, botor módon elfelejtettem kesztyűt vinni, bár az az igazság, hogy nem is gondoltam, hogy annyira hideg lesz. Sálat bár előkészítettem, a cipősszekrényen felejtettem a reggeli sietségben. Fel lehetett volna még mászni a Hunyad-oromra, de túlságosan átfagytam már, fox is fázott, úgyhogy búcsút intettünk a társaságnak, és hazamentünk melegedni. Nagyon jólesett kimozdulni, de ennyi séta elég volt a hidegben.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése