Tolkien Nap 2018

Bő egy hete már, de idén is volt Tolkien Nap. A helyszín a már megszokottá vált AKG Óbudán, én szokás szerint az Infópultot vittem, plusz a tolkien.hu és facebook esemény kommunikációját. A szervezés kezdetekor volt egy halvány kísérlet arra nézve, hogy új szerepkörben kipróbálják magukat a szervezők, de nekem nagyon nem feküdt volna a szervezői HR, úgyhogy kisírtam az Infópultot. Ezt szeretem csinálni, és a korábbi évek tapasztalatait már jól fel tudom használni a szervezés során. Így is volt, nem kértem magam mellé például sok embert - tavaly napközben volt, hogy hárman unatkoztunk az előadások alatt, mert olyankor alig jön kérdezősködni bárki is. A nap nagy részében ketten bőven elegen voltunk.

Idén olyan volt a hangulat, amiben nagyon jól éreztem magam. Péntek este munka után a helyszínt dekoráltuk, berendeztünk mindent, konkrétan készen állt az Infópult is a másnapi rohamra, még a névkártyákat is volt időm kipakolni. Fél 10-kor hagytuk el a sulit, az igaz, de másnapra alig maradt teendő. Kivéve, ha valaki akkora gyökér, hogy typot hagy a programfüzetben, mint én, és a Középfölde Vásár helyett Középfölde Várás kerül a térképre. Nem bírtam ki, hazahoztam a kinyomtatott füzetkéket, és egyesével ragasztgattam át a feliratot. Bumbi elvarázsolva bámulta, ahogy vagdostam és ragasztgattam, a füzetek szaga pedig teljesen megbabonázta. Egyet meg is rágott kicsit. :D 

A nagy napon később értem az AKG-ba, mint terveztem, de nyitás előtt fél órával azért beestem. Még jó, hogy csak az utolsó simítások voltak hátra. Fél 10-kor kezdődött a buli, beözönlöttek a látogatók, de mi derekasan helyt álltunk. Nem érzem, hogy bárki rossz szájízzel távozott volna tőlünk. 

Jó volt nézni a látogatókat, a jelmezeseket, a szaladgáló szervezőket, még a tévések se zavartak annyira - igyekeztem mindig úgy helyezkedni, hogy ne legyek túlságosan szem előtt, nehogy letámadjanak kérdésekkel. Az elkészült videón is csak a háttérben látszom 0:46-nál. A szervezői pihenő ezúttal zseniális volt, nem egy sötét sarok, hanem egy kellemes terasz, tele sütivel és finomságokkal - az ember szívesen ment oda. Amikor pedig utánam hozzák a kávét, az valami felbecsülhetetlen - egészen elkényeztetve éreztem magam. 

Két előadásra is be tudtam ülni, az egyik az orkok hétköznapjairól szólt, a másik a nazgúlokról. Jó érzés mindig kicsit elvegyülni a sokaságban és úgy tenni, mintha sima érdeklődő lennék.

És még fox anyukája is ott volt! És ha már eljött, rögtön be is segített foxnak a ruhatárban. ^_^

Az esti koncert beállása miatt sajnos megcsúsztunk, ott már én is idegeskedtem. A legjobban azt a lányt sajnáltam, aki kiviharzott a koncert vége előtt nem sokkal, láthatóan feldúltan. Megszólítottam, és kiderült, hogy nagyon meg akarta várni a koccintást, de lekési a vonatot, ha marad. Már kitöltöttük a koccintáshoz a sört és az üdítőket, úgyhogy Bogival felajánlottuk, hogy ha mást nem is tudunk tenni, koccintson velünk, az is jobb a semminél. Elfogadta az ajánlatot, és remélem, hogy legalább egy picit jobb lett ettől az estéje. 

Koccintás után pakoltunk, ott is flottul ment minden. A raktárautó pont akkor ért oda, mikor mi indultunk tovább marcicázni. Az este további részében azon lelkendeztünk foxszal, hogy mennyire jó volt ez az egész, mennyire jó a LEP, az MTT, az emberek. Ilyenkor nagyon jó MTT-snek lenni.