Két éve indultunk először az
Ösvénytaposó Baráti Társaság által szervezett Reguly Antal emléktúrán. Akkor azt írtam, a következő évi (azaz a tavalyi) cél a 35 km-es táv. Tavaly pont kalandoztunk valahol a túra időpontjában, így kimaradt, de idén tényleg az utolsó pillanatig a hosszú távon terveztük az indulást.
|
Útvonal |
Útvonal: Zirc – Kardosrét széle – Cuha-völgy – Porva-Csesznek vá. – Nyolckaszás – Porva – Borzavár – Pintér-hegy – Fiatalító-forrás – Parkerdő – Zirc
Táv: 21,9 km Szint: 380 m Szintidő: 6 óra
Március 9-én, a
túra reggelén döntöttük el húggal, hogy maradunk a közepes távnál. Én nem tartottam jó ötletnek úgy nekivágni a nagy távnak, hogy idén még nem is túráztam (mindig lebetegedtem, amikor túra lett volna), és ő is belátta, hogy az előző esti sörözés hatására valószínűleg rosszabbul menne a teljesítés. Utólag is bebizonyosodott, hogy jól döntöttünk.
|
Úton Kardosrétre |
A
Reguly Múzeumból indultunk ezúttal is. Korán odamentünk, hogy még koradélután végezzünk, az első hullámban indultunk el 8 előtt. Sokan indultak velünk, csodálkoztunk is, milyen sokan. Azóta tudjuk, hogy rekordsok túrázó járta végig a túrát,
összesen 852-en. Hatalmas növekedés ez a tavalyi 250-hez képest, de az is igaz, hogy tavaly térdig érő hóban kellett végigjárni az útvonalat, ami biztosan sokakat eltántorított.
|
Erdei hidacska |
Március elejéhez képest kellemes időnk volt, kicsit hűvös, de a mozgástól hamar kimelegedtünk.
|
Szegény |
Időnként állatkoponyákkal is találkoztunk, máskor meg vonatokkal.
|
Susu! |
A terep nem volt különösebben nehéz, csak egyes szakaszai. A tavaszi olvadás miatt a Cuha megduzzadt, és nem mindenhol volt könnyű átkelni rajta. Egy szakaszon elvétettem a könnyebb átkelőt, és kerestem egy kevésbé mély részt, ahol átsétálhatok. Foxtól kaptam egy nagyon fasza bakancsot a szülinapomra, igazi vízálló, így nem okozott problémát, hogy bokáig caplattam a vízben - attól jobban féltem, hogy megbillenek és beleesek, de húg szerencsére kimentett.
|
Egy kis sár |
Porva-Csesznekig volt, hogy sáros úton sétáltunk, de annak örültünk, hogy mivel a menet elején vagyunk, még nem volt annyira összetapicskolva, még akadtak száraz részek. A büfében ittunk egy kávét, aztán nekivágtunk a mászásnak Porva felé.
|
Mászás |
Néhol kidőlt fa állta az utunkat, de nem volt vészes, feljutottunk, és a kilátás mindenért kárpótolt.
|
Porva |
|
Ezt a képet két éve is ellőttem :D |
Na meg a pogácsa és a sör, amit a következő ellenőrzőponton, a porvai büfében kaptunk. A tervezettnél hosszabb lett itt a pihenő, míg megettünk és ittunk mindent, és kiálltuk a pisisort, eltelt egy félóra. De nem bántuk különösebben, bőven szintidőn belül voltunk.
|
Húg és az elemózsia |
A sörtől megvidámodva folytattuk utunkat Borzavár felé. Nagyjából itt kezdte a bakancs nagyon törni a lábam, a faluban járva elgondolkoztam azon, hogy feladom a túrát és felszállok egy buszra, de tudtam, innen már igazán nincs sok hátra, azt meg valahogy túlélem.
|
Dagonya |
A Fiatalító-forrás környékén jó nagy volt a dagonya. Itt már sántikáltam, de közel volt a cél, csak le kellett sétálni a városközpontba. Végül 5 óra 20 perc alatt értünk be.
|
A végére egy kép másnap estéről: naplemente a veszprémi vasútállomáson |
Nem lett volna megterhelő ez a túra, ha a cipőmmel nincsenek gondok, egészen addig egy kellemes séta volt. Belegondolni is rossz, mi lett volna, ha a hosszú távon üt be a cipőpara. Azóta se mertem felvenni a bakancsot, pedig muszáj lesz rendesen betörnöm, túl jó ahhoz, hogy ne hordjam. Azért remélem, hogy jövőre már tényleg a hosszú távon indulunk, jóság lenne.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése