2020. február 15., szombat

TolkienCon 2020, Prága

2020-ban január 17-19 között tartották a cseh tolkieniták a TolkienCont. A helyszín a szokásos Základní škola a mateřská škola Grafická iskola volt.

Sokáig gondolkodtunk, hogy menjünk-e. Akartunk menni, de túl sok volt a bizonytalanság. A projekten éppen egy húzós időszak következett, sokáig nem is láttam, lenne-e esélyem szabadnapot kapni. Amikor biztos lett, hogy a nehéz napokon túl leszünk addigra, akkor kértem csak ki a szabit, de addigra már úgy felment a repülőjegy és a vonatjegy ára, hogy a Flixbus érte meg a legjobban. Bevállaltuk, még úgy is, hogy oda-vissza 8 óra az út. Vittem céges laptopot, tudtam blogbejegyzéseken dolgozni. 

2020. január 17. péntek
Reggel 8.20-kor indultunk a Népligetből, 16.15-re értünk Prágába. Az út egy borzalom volt: ha nem lett volna elég fárasztó a 8 órás egy helyben üldögélés, még az útitársaink is baromi fárasztóak voltak. A folyamatosan böfögő ázsiai pár szerencsére leszállt Pozsonyban, de Győrtől egy tinédzser banda társaságát élvezhettük, akik ritka irritálóak voltak - állandóan dumáltak, ráadásul annyira tipikus "világ közepe" tinik voltak, ami tök jellemző erre a korosztályra, de 30 évesen már nagyon fárasztó hallgatni.

Megváltás volt Prágába érni. A Hlavní Nadražinál szálltunk le, villamossal mentünk a hotelhez. Mire szállást választottunk, a Strahov már tele volt, kénytelenek voltunk más helyet keresni. A Hotel Kinsky Gardenben foglaltunk szobát, a Petrín lábánál. A hotel nagyon elegáns volt, és ahhoz képest nem is volt borzasztóan drága. Ideális volt az elhelyezkedése, mert a TolkienCon is 10 perc séta, de az Anděl is közel volt, egy rakás villamos és busz megállt a közelben.
Szépséges Orloj
Első este nem mentünk a TolkienConra, hanem Ralitsáékkal találkoztunk. A Staroměstska Naměstire beszéltem meg találkozót Ralival, mert szerettem volna sétálni egyet az óvárosban. Foxszal gyalog mentünk a találkozóra, átsétáltunk a Károly hídon, és a kedvenc templomom, a Týn-templom előtt találkoztunk. A közeli Červený jelen étterembe mentünk, ami nagyon izgalmas hely, mert egy bank épületét alakították át étteremmé, és egy nagy széf ajtaját beépítették a dekorációba. Karel is csatlakozott, söröztünk, megvacsoráztunk, beszélgettünk, nagyon jó volt újra látni őket. Sajnos a tavalyi évük nem volt túl vidám, de bíznak egy szebb jövőben, és Rali megígérte, hogy idén már tényleg meglátogatnak Budapesten. Úgy legyen.
Éjszakai Staroměstska 
Fárasztó nap várt Raliékra, úgyhogy nem buliztunk éjszakába nyúlóan. A hotelbe megintcsak két lábon jutottunk el. Elég hideg volt, de Prágában annyi szépség van, hogy akkor is megéri sétálni egyet, ha fázik az ember.

2020. január 18. szombat
Nem siettünk a felkeléssel, délután terveztünk az iskolába odaérni. Az ebédet nem gondoltuk túl, az Anděl McDonaldsában ettünk. A TolkienConon a szokásos bensőséges hangulat fogadott: a résztvevők levetett cipői a földszinten, kirakodóvásár az emeleten, masala tea a büfében, vidám, kosztümös cseh tolkieniták mindenhol. Éppen pihenőidőben értünk oda, nem igazán volt semmi program, úgyhogy kikértünk egy kancsó masala teát és elkortyoltuk, mire Metáék visszaértek ebédből.
Masala <3
Beszélgettünk, míg az idei musical, ami A hobbit történetét dolgozta fel, elkezdődött. Élelmes módra időben odamentünk a tornaterembe, hogy legyen helyünk és jól lássunk. A darab megint zseniális volt, annyira szuper, hogy tök egyszerű alapanyagokból ennyire király jelmezeket és díszleteket gyártanak. Az, hogy Gollamot beleültették egy felfújható gumipancsolóba, az zseniális volt. Nagyon epikus dalok nem voltak, a történet jellegéből adódóan komédiaként adták elő.
Hobbitok hordóban
Vacsoraidő lett, elmentünk a már bejáratott Zlatý Klas étterembe. Olyan csodálatos tartárszószt kaptam a rántott sajtomhoz, hogy szívem szerint soha többet másmilyen tartárt nem is ennék. Vágott sört (fél korsó világos+fél korsó barna sör) ittunk, Prágában szinte mindig azt kérünk.

Az iskolában még nagy élet volt, mikor visszaértünk. A tornateremben a csúszás miatt még csak akkor kezdődött az olasz vendégelőadó, Vincenzo  Pasquarella (Glindar) koncertje, ahol saját tolkieni ihletésű dalait adta elő, miközben Bogdan Craciun a háttérben festett. A koncepció az volt, hogy a koncert végére elkészül egy kép, amit meg lehetett nézni. Nagyon illett ez a két produkció egymáshoz; az ötlet baromi egyszerű, mégis látványos a folyamat és a végeredmény is.
Fetrengés
Még egy koncert kezdődött ezután, ír kocsmazenét játszott három srác. Masala tea kortyolgatása közben hallgattuk, ekkor már fetrengtünk a padlón, nem voltak ott sokan. Mi is visszaindultunk hamarosan a szállásra, elég késő volt.

2020. január 19. vasárnap
Kora délután indult vissza a buszunk, úgyhogy nem maradt sok időnk Prágában. A Tescoban bevásárolunk, majd még beugrottunk Ralitsa munkahelyére. Egy elegáns hotelben dolgozik front office managerként. Pont nem volt nagy nyüzsgés, fél órát tudtunk beszélgetni. Jó volt vele találkozni még egy kis időre. ^_^

A buszozás hazafelé is borzalmas volt. Brnótól Pozsonyig egy orosz társaság ült be elénk, végig piáltak és jó hangosan társalogtak. Voltak még viháncoló szlovák tinédzserek, Pozsonytól meg brit fiatalok, a tipikus hangosan mindenki feje fölött átkiabálók. Mögénk egy olyan csaj ült, aki végig fújta az orrát, köhögött, és a többieknek nyafogott, hogy ő nem is akart Pozsonyba menni, mekkora szar ötlet volt ez, mert ő nagyon beteg. Nem voltam boldog, hogy ott terjeszti a betegséget a hátam mögött. Mi "csak" 8 órát szenvedtünk végig, de a mögöttem ülő magyar lány Berlinből utazott végig, el se bírom elképzelni, ő miket élt át. Jó ez a Flixbus, mert olcsó, de ha hosszú útra megy az ember és sokan vannak, akkor egy rémálom tud lenni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése