Megérkezés Zürichbe

Bimmbamm, bimmbamm - jelzi egy harang a közelben, hogy fél van. A céges apartman határozottan kényelmes ágyában fekszem, valahol egy villamos csikorog, néha elhúz felettünk egy repülőgép, elhalad egy zenét hallgató társaság, de alapvetően csend van. Elsőre bájosnak tűnik a környék: az ablakokban és erkélyeken virághadak, az utcán frissen őrölt kávé illatát marihuána, majd sülő pizza jellegzetes illata váltotta. A járda egyenletes, minden sarkon dugig tömött biciklitároló, az utcakép rendezett. Mindezt egy pár perces séta során mértem csak fel sötétben, első benyomásra szimpatikus, de kíváncsian várom a napfényes viszontlátást. 

Viszlát Budapest!

Gond nélkül repültünk Zürichbe. Ablak mellett  ültem, amit csak lehetett látni a tájból, azt megnéztem. Kellemes út volt, kaptunk szendvicset (volt vega!), kis itókát, és finom svájci csokival is megkínáltak. Még a mögöttem ülő, elsőre hiperaktívnak tűnő kisgyerek is elviselhető volt, bár az út elején rugdosta az ülésem és hangosan sikongatott, de egész úton foglalkoztak vele a szülei (hatalmas piros pont), így igazából nem is zavart, hogy spanyolszerű nyelven énekelgetnek. Az út vége felé volt egy kis turbulencia, de nem volt vészes. 

A Hold a felhők felett

Vonattal jöttünk a reptérről a belvárosba: az emeletes vonat tömve volt, így a kb. 10 perces utat a büfékocsiba tettük meg. Még jó, hogy nem kértünk  semmit, nem is lett volna időnk meginni - pedig egy sör hej de jól esett volna. A pályaudvarról pár perc séta az apartman. A lakás sokkal nagyobb, mint amire számítottam, és nagyon jól felszerelt, és van kád! A szobám is tágas, jól el fogok itt férni. 

Helló Svájc!

Helló Zürich!

Elég nagy mákom van a munkahelyeimmel: az előző helyen Stockholmba küldtek két és fél hétre, most pedig Zürichben töltök két hetet. A munka mellett igyekszem majd minél többet várostnézni és turistáskodni. Jó lesz ez. :)

(Az észtországi kalandokat is folytatom, még van hátra pár napnyi beszámoló.)